Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiú- és Elemi Iskolája, Pápa, 1901
18 mára, mint a zsidó felekezetében ? Ez ellenségeinknek legrégibb vádja, mely azonban, ugv látszik, nem akar elpusztulni a Föld sziliéről. Örökös mozgalomnak éltető tüze ez a vád, melyet minden józan ember nem győz elégszer és eléggé visszautasitani. A felekezeti gyülölség jelszava itt ismét a sötétben lappang s a hazafiasság leplét ölti magára. Bármily alávaló is e mozgalom, mégis felmerül az a kérdés, hogy milyen magatartást tanúsítson a zsidóság evvel a mozgalommal szemben ? Nem any- nyira méltó ugyanis a reagálás, minta milyen szűk séges. Ha a más szemetjét a mi házunk elé hordja a szél, nem szabad a szélre várnunk, hogy ismét eltakarítsa onnan és ha bármilyen szemét van is a házunk tájékán, az idegen a mi szemetünknek fogja tartani. A felvetett kérdésre csak az lehet a felelet, hogy a nemzeti szellemben való nevelés eszméjét megfeszített erővel is diadalra kell juttatnunk. Ne elégedjünk meg soha az elért eredménynyel, igyekezzünk mindékor saját magunkat felümului. Eddig sem érhet bennünket a mulasztás vádja, ne érjen bennünket a további törekvés hiányának gyanúja sem. Teljesen és mindenben a cselekvés terére kell lépnünk, ez lesz a vádakkal szemben mindig a legméltóbb és Legszebb védekezésünk. A nemzeti nyelv és nemzeti történelem tanítására kívánunk ez alkalommal ki terjeszkedni. Ezen a téren legtöbb a tenni való, nem csak azért, mert ezen a téren nem szabad soha megállapodnunk, hanem főképen azért, mert a nemzeti nyelv és nemzeti történőién) helyes és eredményes tanítása legfőbb bizto
