Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiú- és Elemi Iskolája, Pápa, 1900
9 A régebbi, ferde viszonyoknak manapság is láthatók még olyan veszedelmes nyomai, melyeknek eltörlésére egyesegyediil a felekezeti iskola hivatott. Az ifjúság számos helyen még nagyon idegenkedik a vallás megismerésétől, a zsidó felekezetet csak névről ismeri, de a szó jelentésének tanulmányozásába nem hatol mélyebben bele. sőt a vallás legismertebb szabványai is „terra ineognita“-t képeznek számára. A tapasztalat bizonyítja s a megfontolás, a komoly megfontolás helyben hagyja, hogy az ilyen állapotok a vallási türelmetlenségnek s még akárhány ilyen rákfenének valóságos melegágyai. Felekezetnélkiili iskoláról nem szólhatunk, mert ilyen, hála a Gondviselésnek, hazánkban nincs. A közös iskolákról sem akarunk kicsiny lőleg nyilatkozni, sőt készséggel elismerjük, hogy a legtöbb tekintetben teljesen megfelel a kitűzött czélnak, de azt viszont kétségbevonni nem lehet, hogy a zsidó gyermek az ilyen közös iskolákban nem nyerheti el az első oktatást abban az értelemben, a mint azt tényleg elnyernie kellene. Nem rosszakaraton múlik a fáradozások hajótörése, hanem azon az egyszerű körülményen. hogy édes kevés idő jut arra, hogy a zsidó gyermek a zsidó szellemet egészen öntudatlanul megismerje. Mig a gyermek 14.—15. életévét be nem tölti, okvetlenül és feltétlenül szüksége van a vallásos nevelésre, mely a közös iskolákban vagy egyáltalában nincsen, vagy kellő mértékben nincsen biztosítva. Nem frázis az, hogy a zsidó gyermeknek szüksége van a vallásos nevelésre. Meg kell ismernie a gyermeknek azt a hatalmas feladatot, melynek teljesítése a zsidóságnak életfeltétele, mert ez teremti meg lel-
