Katolikus Polgári Fiúiskola, Pápa, 1934
15 tan tanításán kívül még az is, ha I. osztályba az 5 első írásbeli dolgozatot tisztán a helyesírás szolgálatába állítjuk, a többi írásbeli dolgozat úgy az I., mint a felsőbb osztályokban, a fogalmazás fejlesztésére szolgál. Tehát helytelenül járunk el, ha a felsőbb osztályokban is egy-két tollbamondást, vagy másolást rendelünk el. Az I. osztály írásbeli dolgozatait így állapítanám meg. 1. Tárgyalt olvasmány (szöveg) másolása a nagytábláról. 11. Tárgyalt olvasmány (szöveg) másolása a könyvből. 111. Ismert olvasmány (szöveg) másolása a könyvből, szótagolással. IV. Ismert szöveg tollbamondása. V. Ismeretlen szöveg tollbamondása. VI-XV-ig önálló fogalmazás. Az írásbeli dolgozatok mikénti vezetésére bő irodalom áll rendelkezésünkre : H. Hajtai Etelka: Szárnyak bontogatása. Múth János: Dolgozatjavítás. Radnóti Dezsőné: Egy-két szó a fogalmazás tanításáról. Háros-Kőrös : A magyar fogalmazás vezérkönyve. Szenes Adolf: Az élet iskolája. Urhegyi : Nyelvi vezérkönyv. A népiskolák részére kiadott Utasítás. 4. A földrajztanítás mai irányelvei címen. 5. Egyöntetűség az írásbeli dolgozatok külső alakját illetőleg címen. 13. Kirándulás. Május 29-én Bihari Artur, Jászai József, Pál Lajos és Szakály Kis József tanárok vezetésével tanulságos és élvezetes kirándulást rendeztünk, melyen 190 tanuló vett részt. Pápáról reggel 4 óra 34 perckor indultunk. A vonatról Pápateszéren szálltunk le, ahonnan Fenyőfő felé vettük útvonalunkat. Az árnyas és erdős kocsi- uton haladtunk végig, mivel a szokatlan nagy köd miatt a kora reggeli órákban a turistaút nagyon nedves volt. Fenyőfőre félnyolckor érkeztünk, ahol 9 óráig tartózkodtunk. Megkönnyebbült hátizsákokkal hagytuk el reggelizőhelyünket. Szép út mentén haladva, féltizenegykor már Vinyesándor-majorban voltunk. Itt hosszabb időt töltöttünk. A nyugtalanvérű fiúk alig pihentek. Egy részük futballozott és játszadozott, más részük Bihari Artur tanár vezetésével leszállt a vadregényes Cuha- völgyébe és a cseszneki állomás felé haladva, a második alagút szájáig jutott el. Fáradságos volt az út, mert a rohanó Cuha-patakon kövekről-kövekre lép- desve hétszer kellett átkelniők. Egy óra távoliét után együtt volt a csapat. Két órakor indultunk kirándulásunk tulajdonképpeni célja felé : a Bakony egyik legelragadóbb vidékére, a Cuha végső szurdokába, ahol többször gyönyörködhettünk a meredek sziklafalakban. A szegény Galamb Józsi emlékére emelt kőpiramisnál a vezetőtanárok óvatosságra, engedelmességre intették a tanulókat. Megtekintettük a Zsivány-barlangot, majd Bakonyszentlászló felé vettük utunkat. Odaérve elfogyasztottuk hátizsákjaink utolsó tartalmát és rövid pihenő után Pápatamásiba mentünk, ahol majd négy órafolyásig vártunk a Pápa felé induló vonatra. A hosszú időt a fiúk énekelve, s vígan töltötték. Alig látszott rajtuk az aznap megtett 23 km-es út.
