Katolikus Polgári Fiúiskola, Pápa, 1934
Intézetünk IV. osztályos növendékei közül 25 Horváthné Slezák Mária osztályfőnök és az igazgató vezetésével négynapos kirándulást tett Miskolc-, Görömböly-Tapolca-, Lillafüred- és Egerbe. Május 29-én éjjel 23 perckor indult a boldog csapat hazánk fővárosa, Budapest felé. Délben 1 órakor érkeztünk Miskolcra. Aznap megnéztük a város nevezetességeit, a török időkből fennmaradt Avasi templomot és temetőt, a sziklába vájt 3 emeletes pincét. A város múzeuma tanulságos dolgokkal gazdagította ismeretünket. Este jó cigányzene mellett megvacsoráztunk és az Avas tetején levő Turista Otthonban pihenőre tértünk. Május 30-án autóbusszal kimentünk Görömböly-Tapolcára. A fiúknak nagy élvezetet nyújtott a szénsavas fürdő, csak azt sajnálták, hogy nem úszhattak benn sokáig. Majd rövid séta után a tavi rózsákkal és árnyas fákkal gazdag tóhoz értünk. A fiúk mihelyt megpillantották a csónakokat, nem lehetett velük bírni és tizes csoportokban mindjárt beleültek és körülevezték a tavat. 1 órakor búcsút mondtunk e kedves fürdőhelynek, hogy 2 órakor induló kis hegyivasuttal eljuthassunk Magyarország legszebb, festőiesen látványos helyére, Lillafüredre. Útközben láttuk a diósgyőri régi szép várromot, majd a szerpentin-uton felkanyarodva, elibénk tárult a csodaszép Palota-szálló, amelyet a Bükkhegység koszorúz. Felérve a szállóhoz, engedélyt kaptunk annak megtekintésére. A Palota-szálló Mátyás király-korabeli lovagvárstílusú. A termek falait jeles művészek freskói ékesítik. Megnéztük a világhírű cseppkőbarlangot, amely a geológusok állítása szerint több ezeréves. A mesterséges, de elragadó vizesés és a Hámori-tó látása mindnyájunknak felejthetetlen emléke marad. Este a kisvasuttal visszatértünk Miskolcra, ahol jó vacsora után nyugovóra tértünk. Május 31-én reggel már 5 óra 12 perckor indult a vonatunk Eger felé. Amint megérkeztünk, első utunk Dobó István híres várához vezetett. Először körülsétáltuk a várat, felkerestük az Egri csillagok híres írójának, Gárdonyi Gézának sírját, majd bementünk a kazamatákba, ahol a magyarázónk elénk tárta, hogy I. József földdel behordatta a várat, hogy ne legyen a kurucoknak búvóhelyük, de 1926 óta mindig több részt ástak ki. így került felszínre az a sok régiség és műkincs, amit annyi évtized magában rejtett. Majd megtekintettük a török világból épen maradt 40 m magas minaretet, Dobó István szobrát, a gyönyörű egri székesegyházat és a minoriták templomát. Félkettő órakor búcsút mondtunk e gyönyörű városnak és robogott vonatunk Budapest felé, ahova délután 5 órakor érkeztünk. Csomagjainkat leraktuk és villamossal kimentünk az Állatkertbe. 2 óra hosszat időztünk ott, majd a Városligetben tartózkodtunk 8 óráig, a vacsora idejéig. 10 órakor búcsút mondtunk Budapestnek és június 1-én reggel 3 óra 30 perckor érkeztünk vissza Pápára. E helyen mondunk köszönetét a magyar államvasutak azon állomásfőnökeinek, kik lehetővé tették azt, hogy ezen kiránduló csapat az egész utazás alatt különszakaszt kapott, ami által a felügyelet és az ellenőrzés teljesen biztosít