Katolikus Polgári Fiúiskola, Pápa, 1927
9 egy girbe-görbe erdei úttal ezeréves országokat széthasítani. Mintha meglehetne tiltani a fának, hogy az út egyik oldaláról át ne hajoljon a másikra, hogy a lombjuk össze ne susogjon, hogy pinty, cinke, mókus át ne szökelljen, át ne röppenjen onnan ide, innen oda. Nincs itt addig igazán eldarabolva semmi, míg a lelkekben egységes a haza képe, amíg a sivár valóságot nem szentesíti a renyhe megszokás . . . Azért hát csak előre! Hadd szóljon a nóta: „Árpád apánk ne féltsd ősi nemzeted . . .“ Hanem ez az út kegyetlen megpróbáltatásnak tette ki a lábizmainkat, mert a gerincen végig folyton-folyvást lefelé haladtunk, s a kiálló sikos gyökerek ugyancsak próbára tették türelmünket. Hol itt, hol ott pottyant el egy gyermek, de komoly baj azért nem történt. Délután 2 órára szerencsésen bevergődtünk Lékára. Az igazgató rögtön érintkezésbe lépett Heisz Mátyás esperes úrral, aki páratlan szívességgel személyesen jött azonnal, hogy megmutassa a Nádasdy Ferenc által 1655—59. között az Ágoston-szerzetesek számára építtetett kastélyt és templomot. Maga a templom román stílben épült, megnéznivaló műremek. Hatalmas lépcsősor vezet fel a portáléhoz, melyen áthaladva, balról azonnal szemünkbe ötlik az egyik mellékoltár képe. A kép tulajdonképpen Bécs városa 1683-i felszabadulásának emlékére készült. Alsó részében ködös füstfelhőbe burkolva Bécs távlati képe látszik, a füstfelhőből azonban bájos anachronizmussa! az Istenanya, a Patrona Hungáriáé, szelíd, szomorkás arca mosolyog reánk, fején Szent István koronájával. S az egész képet girland- szerüen az olasz stukkóművészet valóságos kis remeke veszi körül. A főoltártól jobbra szintén két érdekes kép (olasz festőművész munkája mindkettő), Szent Sebestyén és Szent Katalin képe látható. Azonban a nyíllal átlődözött, halálra gyötört Szent Sebestyén törzsén Nádasdy Ferenc bajúszos, marcona katonaarca tekint le a szemlélőre, jelezve azt, mikép lehet egy kis csalafintasággal a hálás utódnak a kegyelet és kegyesség adóját leróni egyszerre. Lent a hatalmas templom alsó részében van az 1671 április 30-án Bécsben kivégzett főúri martír gyönyörű szarkofágja. S amint szíves kísérőnk elmondotta, régebben megmutatták — kihúzván a koporsót — az aranyosszegélyű, zöld selyembe burkolt, bebalzsamozott holttestet is, azonban kegyeletien kézzel nyúlt hozzá a kapzsi kíváncsiság, ezért a mostani tulajdonos: herceg Esterházy eltiltotta a holttest közvetlen megszemlélését. Gyermekeink meghatottan állták körül a kőbe dermedt magyar történelem magasztos emlékeit, s hogy az emlékek végleg meg ne kövesedjenek, hanem az élő hit szárnyán újabb erőforrásaivá váljanak ifjúságunk lelkének, arról a kísérők magyarázata gondoskodott. Innen pihenő nélkül felkanyarodtunk a Gyöngyös-patak által körülfolyt hegyen fekvő lékai várba. Itt is 7—800 esztendős magyar történelem néz farkasszemet a romboló idővel, s készti magábaszállásra a magyar szemlélőt. A várnak egy része ma is lakható állapotban van, s itt nyert elhelyezést a várúr-hercegjj magántitkárának: Huszty Ödönnek, a kitűnő ornithologusnak rendkívül érdekes és értékes múzeuma, amelyet készséggel mutogatott meg
