Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1937
— 33 — foglalt területben: Bennünk is nemes érzés elevenedett meg széttekintve a tájon, amíg csak elláthattunk: „Itt élned, halnod keli!“ A monostorra tekintve és a benne élő 900 éves szellemre gondolva, az is eszünkbe jutott, hogyan kell itt élni és miért kell esetleg meghalni is. Visszajövet Győrött ismét időzni kellett, ahol az állami polgári leányiskola várt és fogadott bennünket kitüntető szívességgel és felejthetetlen szeretettel a vonat indulásáig. Az esti órákban azzal érzéssel értünk haza, hogy sok szépet láttunk, sok drága percünk volt. A történelem az élet mestere ! Az a történelem, melyet a pannonhegyi magaslatokról szemléltünk, megtanít bennünket arra, hogy az életnek mesterei legyünk. Ne csak kontárai, nem is csak örökké tanoncai, hanem mesterei! Pannonhalmát Szent István király az égi segítségnek tulajdonított fontos győzelme emlékére emeltette igaz hálából. Ez a történelem és lesz a mesterünk! Isten segítségével akarunk harcolni a pogányság, az istentelenség ellen! A második egynapos kirándulást június 7-én rendeztük Székesfehérvárra különvonattal. Meghívásunkra több pápai intézet csatlakozott, úgy hogy a növendékek hozzátartozóival együtt 870-en néztük meg a műemlékekben gazdag, régi koronázó várost. Reggel 6 órakor indultunk, 9 órakor értünk Székesfehérvárra, az állomáson már vártak az idegenforgalmi hivatal kedves és előzékeny idegenvezetői. Minden 50-es csoport külön vezetőt kapott és nem telt el tíz perc, a hatalmas város valósággal elnyelte a sok látogatót. Mi először is az állami polgári fiúiskolába mentünk, ahol leraktuk csomagjainkat és a kabátokat. Igen hálásak vagyunk az intézet mélyen tisztelt igazgatójának vendégszerető kedvességéért. Köszönjük azt a jó helyet, ahol a déli órákban olyan jót pihenhettünk és ahol a magunkkal vitt ebédet olyan jó izűen elfogyaszthattuk. A délelőtti órákban az országra szóló tanügyi kiállítást néztük meg betelni nem tudó csodálkozással azon, milyen is az iskola élete, a tanár, a tanuló munkája képekben, számokban, alkotásokban. Olyan nagyszerű és sok ott a néznivaló, hogy az embernek a szeme, az agya kimerül a sok nézésben, figyelésben még mielőtt végigsétált volna az összes termeken. Az egészhez viszonyítva csak parányi az, amivel a mi iskolánk részt vett a kiállításon, de mégis jóleső az a tudat, hogy az alkotó munkában mi is részt vettünk. Még délelőtt elsétáltunk a városi strandfürdőbe, mely az ország egyik legszebb strandja, megtekintése élmény volt. Ebédután a város történelmi nevezetességeit néztük meg. A püspöki papnevelő intézet világhírű Maulbertsch freskói, a kínszenvedés apotheozisát kifejező feszület, Szent Istvánnak a székesegyházban őrzött fejereklyéje, a cisztercita templom világhírű — Bebó Károly olasz szobrász által készített — szószéke és sekrestyéjének fafaragásai az 1840 körül épült és a török uralom alatt mohamedán dsaminak használt Szent Anna kápolna, az 1700-as évekből való és 1936-ban restaurált barokk városháza, közgyűlési termében „Az Aranybulla kihirdetése“ c. nagyon érdekes történelmi freskó, a város közepén a Szent István által épített Nagybol3
