Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1937
— 21 végén meg lehetett állapítani, hogy ez az eljárás eredményre vezetett. — Nagy Lázár rajztanár a rajztanításra vonatkozó pedagógiai eljárását ismertette. A régi rajztanítás jórészt mechanikus másolatokkal foglalkoztatta a tanulókat. A nagy nyilvánosság a maga régi irányú rajztanulmánya tükrén keresztül szemléli a rajzoktatást s a rajzolást olyan kedvteléses szórakozásnak tekinti, melyhez elsősorban kézügyességre van szükség. A rajzoktatás eredményét is helytelenül ítélik meg, amikor a tanuló rajzok értékét kizárólag azok tetszetős kiállításában keresik. A mai rajztanítás arra törekszik, hogy a tanuló a látott jelenséget értelmén keresztül átszűrje s az így alkotott belső, lelki képet tervszerűen, céltudatosan kivetítse. Rajzolás közben a külső mechanikai munkának minden mozzanatát egy belső lelki funkció előzi meg. Az egész rajzolási folyamat értelmi munka lesz, mely alatt a tanuló a feladatul kitűzött tárgyról tervet alkot, azaz a látható jelenséget felveszi, befogadja, feldolgozza s így az értelmén átszűrt képet ugyancsak az értelmén átvezetett tervszerű, céltudatos rögzítő munkával papírra veti. Ezen értelmi munka alatt a tanuló ismeretekre, tapasztalatokra tesz szert, amelyeknek összessége alkotja a rajztudást. A rajztudás megszerzését a rajztanítás irányításával, közléseivel arajztanár mozdítja elő. A tanulók nagy átlagánál a tudat alatt lefolyó értelmi munka bizonyos gátlások, pl. a tapasztalatok és képzetek szegénysége vagy azok igen lassú feléledése miatt igen lassú lefolyású. Itt nyílik aztán alkalma a rajzoktatónak tanácsok, útbaigazítások, ismeretek közlésére, melyekkel az értelmi folyamat lefolyását meggyorsíthatja és a haladást lehetővé teszi. A rajzoktató a helyes látásra neveléssel nemcsak a rajztudás alapjait építi ki, hanem az általános művelődés célját is szolgálja, mert aki rajztanulmánya alatt megszerzi azt a készséget, hogy szemlélődése folyamán az átszűrő értelmi folyamatot önállóan, tudata ellenőrzése mellett, gyorsabban, pontosabban lefolytatni tudja, annak a látott világról érzetei, szemléletei erősebbek, képzetei tisztábbak, fogalmai valószerűbbek, világszemlélete gazdagabb lesz. Az értelmi látás a jelenségek szemléleténél a felismerés, a megértés fokozatainak sorrendjében megtudja tisztítani a látott képet a jel< nték- telen, sokszor zavaró körülményektől s így eljút a jellemző, tiszta, értelmes képhez. Erre a kiművelt látásra nemcsak a rajzolónak van szüksége, hanem minden művelt embernek. Ebben van a rajztanítás általános jelentősége és jogosultsága az iskolákban. A jó rajz felismerésére nem mindig irányadó annak tetszetős kiállítása. Legyen a tanuló rajza rendes, ízléses kiállítású, de ennél sokkal fontosabb, hogy legyen annak belső értéke, árulja el az a rajz, hogy becsületes megfigyelés és értelmes munka eredménye. A helyes látásra való nevelés támogatja az összes tárgyak szemléltető munkáját, mert a szemléltetést csak a rajztanítással kiművelt látás teheti igazán eredményessé. De támogatja az összes oktatók munkáját a gondos megfigye
