Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1937
— 22 — lésre való szoktatással is. A rajz olyan kifejező eszköz, mely a beszéd és írás útján való közlések kiegészítésénél sokszor nélkülözhetetlen. Mint tanulmány, olyan ismereteket, tapasztalatokat nyújt, melyek más tanulmány körében nem szerezhetők meg, beható, komoly megfigyelésre, elmélyedésre, önálló, tervszerű munkára nevel. Rendre, tisztaságra szoktat. Esztétikai nevelést ad. Vajda Márta igazgató ismertette dr. vitéz Nagy Iván : Japán közoktatás- ügye c. munkáját. A tanártestület főbb vonásokban összehasonlította a japáni közoktatásügyet a magyar közoktatásüggyel és részletes megbeszélést folytatott a mostanában sokat emlegetett korszerű, gyakorlati leányiskola kérdéséről. Horváthné Slezák Mária ismertette a Magyarosan c. folyóiratban megjelent, „Az iskola a nyelvművelés szolgálatában“ című cikket. Vajda Márta igazgató 1937. november 16-án jelen volt a pápai közép-, középfokú és szakiskolák igazgatói értekezletén, melyen a tankerületi kir. főigazgató tájékoztatta az igazgatókat a készülő iskolareformról, azonkívül szólt a nevelő oktatásról, a szakbemutató előadások tartásáról, az iskolaközi hospitálásról, a tervbevett tanügyi kiállításról és a Szent István évvel kapcsolatban a tanulmányi kirándulások vezetéséről. Az 1937. év december 18. napján Győrött tartott természettani szak- értekezleten részt vettek: Vajda Márta igazgató, Filipi Józsa és Szenténé Szabó Etelka szaktanárok. Az 1938. április 28-án Pápán, az állami tanítóképző-intézetben megtartott pedagógiai szemináriumon Vajda Márta igazgató volt jelen. A tanév folyamán az iskolában két szakbemutató előadás volt. Az egyiket Szenténé Szabó Etelka tartotta a III. osztályban természettanból, az optikai lencsék volt a módszeres egység. A másodikat Horváthné Slezák Mária tartotta a IV. osztályban, Petőfi Sándor költészetét dolgozta fel. Mindkét szakbemutató előadás nemcsak pedagógiai és didaktikai szempontból volt értékes, hanem jelentősége a kartársak egymás értékelésében is említésre méltó, mert ilyenkor bontakoznak ki a lélek ismeretlen, vagy eddig nem eléggé ismert értékei, a hallgató kartársak őszinte, igaz örömére és tanulságára. Mindkét szakbemutató előadást az első órában tartottuk meg, azon a tanártestület minden tagja jelen volt. Azokon a napokon a másik három osztályban a tanítás a 2. órával kezdődött. A rendkívüli értekezlet tárgya a székesfehérvári tanügyi kiállítás volt. Ekkor határozta el a testület, hogy mivel vesz részt a kiállításon. (Lásd III. fejezet.) b) A tanítást a Tanterv és Utasítás előírásai szerint kidolgozott és jóváhagyott tanmenetek alapján végeztük. Az előírt anyagot minden tárgy keretében feldolgoztuk. c) Az iskolai filmelőadások nagyon értékes szemléltető eszközt jelentettek a nevelő-oktató munkában, az ismeretszerzésnél már nélkülözhetetlenek. A tanév folyamán összesen 88 film került bemutatásra. Ezek a következők:
