Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1925
8 ben — Takáts Sándor rajzai szerint — írást, olvasást, vallásosságot, háztartást és meleg családiasságot tanultak. A történetíró kénytelen elismerni, hogy „a XVI. század, vagyis a legmagya- rabb s legnemzetibb század lelkekedésének, lovagias szellemének s mély vallásosságának az okát és rugóját“ itt kell keresnünk. A nemzeti érzés, a tiszta családi élet, a hűség és dolgos önfeláldozás, emberszeretet és jóság, istenszeretet és szívós vallásosság a magyar nagyasszonyok udvarának nevelő szelleméből plántáló- dott az ott nevelődő nemes szolgálóleányokba. Az örökös hadakozások idején az egész gazdálkodás gondja az asszony nyakába szakadt, hiszen a férfinép ott küzdött a végeken. És a nagyasszonyok udvarának nevelése gond és fáradság, szenvedés és megpróbáltatás ellen edzette meg a magyar leányvilágot. A régi magyar asszony azonban nemcsak a konyhához és kézimunkához értett, gróf Bethlen Kata könyvtárának csak a lajstroma 117 nyomtatott oldal! Volt bennük erős meggyőződés, amint arról Rákóczi György udvarában tanúságot tett Bátori Zsófia; volt erős haza- szeretet, amely például Barkóczy Krisztinát arra birta, hogy megtagadja férjének Bécsbe csalogató kérését, mert magyar hazáját megtagadni nem akarta; volt gazdasági ismeret, ami egy-egy nagyasszony nevét messze országokban híressé tette és volt törhetetlen asszonyi hűség, amely Petrőczi Kata Szidónia busongásait ihlette. A XIX. század elejének leánynevelésröl épen onnan kapjuk a tudósítást, ahol Vörösmarty lelkének álmai kélnek szárnyra: Bonyhádról. A nagy költő barátja, Egyed Antal Írja le ezt az akkor tipikus leányiskolát: egy kis idegen nyelvtanulás, némi irodalmi (inkább külfödi) ismeret, vallási oktatás, társalgási modor, ez az, amit az efajta intézetek programmba vesznek. A XIX. század második felében a leánynevelő-intézetek nálunk is egyre szaporodnak, alig van város, ahol ilyesmire nem akadunk. Pesten Teleki Blanka grófnőé volt a leghíresebb. A legtöbbnek a vezetője azonban külföldi, tanítási tervük sem határozott, nincs egységes, átgondolt, következetesen megvalósított programmjuk. Az elemi iskolák felső tagozatai egyre népesebbek és egyre sürgetőbb a szükség, hogy állami tanterv szabályozza feladatukat. A nőnevelés megreformálásának szükségessége 1865-ben Veres Pálnét egy akció megszervezésére ösztönözte. Veres Pál né nem a családból akarja kiragadni a nőket, de hangsúlyozza, hogy „a családi élet vezetése is alapos képzettséget igényel. Ki egy család nemtője akar lenni, annak kell, hogy az igazi műveltség s alapos
