Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1905

7

haladást mutat az eddigiekkel szemben az által, hogy az olvasmányokban előforduló szavakat képekkel szemlélteti, s bár még a fordításból indul ki, de már nem az anya- nyelvből fordíttat franciára, hanem franciából az anyanyelvre. A nyelvtan se száraz szabályok felhalmozása többé, hanem természetes egymásutánban csatlakozik a szöveghez.

Teljesen a direkt módszer szerint vannak már megírva a Dúcot, Hartmann, Alge és Lehmann könyvei.

A direkt módszert, minthogy a szemléltetésen alapszik, szemléltető vagy intuitiv módszernek is nevezik.

A szemléltetést a növendékekhez legközelebb eső tárgyakon, tehát az osztály bútorain és a tanszereken kezdjük. Rámutatunk pl. az asztalra s hangosan és tiszta kiejtéssel mondjuk kétszer, háromszor: „C’est la table“. (Ez az asztal.) Ezt ismételtetjük előbb néhány jobb, majd gyengébb növendékkel, aztán az egész osztálylyal s ismét egyesekkel, ügyelve a helyes kiejtésre. Ha valamely hang kiejtésénél a növendékek nehézségekkel küzdenének, úgy előbb a megfelö kiejtési gyakorlatokat végeztetjük velük; ez azonban magyar ajkú növendékeknél ritka eset s leg- fölebb a r hangoztatásánál vagy az ikerhangzóknál és az orrhangoknál fordul elő.

Ezek után ismét az asztalra mutatunk s kérdezzük : Qu est-ce que cela? (Mi ez?) A kérdés értelmét rendesen eltalálják a növendékek s a már előbb megtanult mondattal ráfelelik: C’est la table. Kérdést s feleletet váltakozva ismételtetjük s ha már jól megy, felírjuk a fali táblára, a növendékekkel pedig beleiratjuk a beszédgyakorló füzeteikbe. A beirt mondatokat többször elolvastatjuk, miközben — rámutatva a kiejtés és helyesírás közt lévő eltérésekre — az első helyesírási és kiejtési magyarázatokat is megadhatjuk.

Hasonló eljárással tanítjuk meg az osztályban lévő többi tárgynak nevét is, előbb a határozott, majd a hatá