Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1905
8 rozatlan névelővel s ehhez kapcsolhatjuk mindjárt a legelső nyelvtani magyarázatokat a névelőkről s a magánhangzók kihagyásáról a határozott névelőknél. Most a megfelelő olvasókönyvből rövid mondatokat olvastatunk, de e mondatoknak csupán a már ismert szavakból szabad összeállítva lenniök. Ha már hibátlanul olvassák, átalakíttatjuk a mondatokat, vagyis a határozott névelőket helyettesíttetjük a határozatlanokkal, majd megmagyarázva a főnevek többes számát, az olvasmányt a többes számba alakíttatjuk át. Azután folytatjuk a beszédgyakorlatokat a megtanult szavakkal, melyekből a személyes névmásokkal, igékkel és praepositiókkal új mondatokat s ezeknek megfelelő kérdéseket képezünk. Pl. Je vois la table dans la classe. Qu vois-tu la table? Je dessine avec la craie sur le tableau noir. Avec quoi dessines-tu sur le tableau noir? Ismertetjük a főnevet, mint a mondat alanyát s mint a mondat tárgyát, továbbá megszámláltatjuk az ablakokat, padokat stb., miáltal begyakoroltatjuk a töszámneveket (adjectifs numéraus cardinaux), melyekből leszármaztatjuk a sorszámneveket (adj. num. ordinaux). Ha már az osztály tárgyairól a beszédgyakorlatokat kimerítettük, folytathatjuk a tanítást a négy évszakot ábrázoló Hoelzel-féle képeken. Mielőtt a tavaszt ábrázoló első képen a szemléltetést megkezdenök, megkérdezzük, hogy mit ábrázol a kép, mi a tavasz, hány évszak van, mit képez a négy évszak, hogyan oszlik fel az év s több, az idő felosztására vonatkozó kérdést teszünk, természetesen francia nyelven s csak miután már előbb a feleletet értelmes mondatokban betanítottuk. Kellő begyakorlás után a kérdéseket és feleleteket a fenti módon beleiratjuk a növendékek füzeteibe, mely után ismét olvasási gyakorlat következik. A szemléltetést a kép személyein kezdhetjük meg, melyeknek kapcsán beszélünk a családról, a családtagok
