Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1903

l3

1854. óta Pesten az -»Angol királynő'« szállóban lakott. Itt jöttek össze az ország jobbjai, itt alkottak terveket a haza szomorú sorsának megváltoztatására. Deák Ferencz innen sem szűnt meg hazája javán fáradozni. 1878-ban ő irta a Magyar Tudományos Akadémia folyamodását az uralkodóhoz, melyben annak fennmaradását védi a kormány beavatkozása ellen.

1860-ban az uralkodó Bécsbe hivta, hogy tájékoztassa őt a magyar nemzet kívánságai felől.

Az 1861-iki hires országgyűlési feliratot, mint Pest város követe — Deák Ferencz szerkesztette, s midőn erre a Schmerling kormánytól sérelmes átirat érkezett, egy másodikat is, mely a legjelesebb jogi és történeti munka s melyben napfényesen van bebizonyítva a nemzetnek ősi alkotmányához való elévülhetetlen joga s kétségbevonhatatlan igazsága.

A válasz mi volt? az országgyűlés feloszlatása. Négy évig sinylett a nemzet az önkény súlya alatt, mig Ausztria — nehéz külháboruktól sújtva — befelé igyekezett hódítani s keblére ölelni az annyiszor eltiport magyart Úgy az uralkodó, mint a nemzet óhajtotta a kiegyezést.

Midőn Ausztria az olaszok és poroszok részéről óriási veszteséget szenvedet — Magyarországon az lett a jelszó, hogy most már kényszeriteni kell Ausztriát a legnagyobb engedményekre. Deák Ferencz nézete az volt, hogy csak igazság és jogszerűség teremhet tartós örömet s igy ő most is csak annyit kívánt, mint a háború előtt.

Az 1863. április 16-iki örökbecsű húsvéti czikke a Pesti Napló hasábjain megmutatta az utat, melyen a nemzet és uralkodó kibékitése megvalósítható.

Hosszú, fáradságos munka után, méltányosan tárgyalva minden kérdést, az uralkodó elismerte a pragmatica sanctiót s a külügy és hadügy közössége mellett minden egyébben Magyarország teljes függetlenségét. A kiegyezés