Állami Polgári Leányiskola, Pápa, 1875
18 — Természetrajz. Téli hónapokban az ásványtan, tavaszi és nyári időben pedig a leiró növénytan heti 2 órában elemző s szemléltető módszer szerint taníttatott. — Az „Asványország- ból" az ásvány és ásványtan fogalmának meghatározása s felosztása után a legnevezelesb ásatagok leírása a légkörnek fölemlítésével s a sók- és sófélékkel kezdetett meg, melyeket a súlyos pátok, malakhitok. lagyagok, csillámok, földek, kemény kövek, ércek, fémek, kénegek, fénylék, liinlék, kének, gyanták és szenek követtek; különös figyelemmel a közéletben, ipar- s gazdászalban gyakorta előforduló példányokra; ezeken, valamint minden egyes osztályok alap- jellemével biró ásványokon szemléltetvén azoknak ismertető jegyeit, találási helyüket s hasznukat. — A növénytanból a természetes növényrendszer szerint tanultak a növendékek: A) A kétszikűek közöl: A szabadszirmú boglárka-, szegfü- és mályvafélékröl, keresztes- és rózsaviráguakról, s hüvelyes és ernyös növényekről; a forrtszirmú kankalin-, burgonya-, tök- és buzérfélékről, érdeslevelü, ajakos, csukottajkú és fészkes terményekről; a párlanélküli tűlevelűek- és barkósokról, csanál- és eperfafélékröl. B) Az egyszikűek közöl: A kardoslevelüek- és pálmákról, liliom- és pázsitfélékről. C) A szíklelenek közöl: a lombos viráglalan barasztok- és mohokról, s a moszatok-, zuzmók- és gombákról, mint te- lepnövényekről. Melyek előadásánál fő súly fektettetett az ipar- és gazdászalban, kertészet- vagy a közéletben érdekkel biró növényekre; ezeken adatván elő a növények fő ismertető jegyei- az elemi s ezekből összetett szervek, valamint növési helyük s hasznuk. E tárgy beosztását illetőleg azon változtatást óhajtjuk a jövő tanévben megvalósulni, hogy az 1. osztályban a ter- mészetrajzi oktatás inkább az állatországgal kezdődjék; minthogy e részét a természetrajznak, mind a tárgy hozzánk közelebb álló természeténél, mind kisebb terjedelménél fogva könnyebben esik tanulni kezdőnek; míg a növény- és ásványország megtanulása, azok elszigeteltebb természete, na
