Katolikus Tanítóképző Intézet, Pápa, 1939

tivum. Célkitűzésben is, megvalósulásban is, nélkülözhetik a gyakorlatiasságot. Előkelő leányok nevelését irányitó intézetek ezek. A növendékek tanulják, sőt gyakorolják is a háztartási-munka minden ágát, hogy azt majdan a saját otthonukban irányíthassák, hogy majdan az alkalihazottaikra felügyelhessenek.

Ezekkel elleniében a leányliceum növendéke szerény, de biztos megélhetést vár a bizonyítványától. Helyénvalónak találom s éppen ezért rögzíteni is szeretném azt a képet, amit a 38 éve működő intézetünkből kikerült növendékeknek elhelyezkedési statisztikája mutat. Hála a jó Istennek, tartjuk a kapcsolatot — kevés kivételt leszámítva — valamennyivel. Közvetve még e kivételekről is tudunk.

Az első tiz év képesítőzött növendékeit — szinte valamennyit — már várta a kész állás. A tanítói pályán tudtak elhelyezkedni 1920— 1927. év között végzettek is. Kellett a tanítónői munkaerő.

Az 1930. év körül végzettek már kenyérharccal, tülekedéssel kerültek szembe. A hazajött és erőrekapottférfiak, a felnövekedett ifjúság, az elcsatolt területek menekültjei állást, megélhetési lehetőséget vártak, kértek, követeltek, A szintén állást kereső nőkkel együtt az álláshalmozás elleni mozgalomnak a megindítói, a harcosai lettek. Ezt a zászlót szolgálták, ez alá álltak az intézetünkből kikerültek is. — Az 1929—34. közölt képesítőzőttek' legtöbbje férjhez ment és amint a jelszó hűséges harcosaihoz illett, állást akkor sem, de később sem vállaltak. Mint családanyák, az otthonuknak élnek. Ezeknek az otthon lett a miliőjük, de harccal vertek odáig hidat. Igényeik nagylelkű feláldozásával kövezték ki annak a küszöbét. Az utolsó hat esztendő növendékei már az »új típus«, a szellemi inségmunkás. Nem tanítónő, — legalábbis nem véglegesített, — hiszen a régebben végzett sem tudott még elhelyezkedni ... Dolgozik, ahol munka akad. Tanfolyamokon, akciókban, irodákban kiszolgáló, vagy pénztárasztalnál, napközi otthonban, ahol szükség van rá. De számottevő a munkájuk, ha megértik az idők szavát. Eljutottunk ezekkel ahhoz a sürgető szóhoz, amelyik a leányliceumot a mai formájában létrehozta.

A leányliceum — mint líceum — csupán egyetlen irányban gyakorlati iskola, — amennyiben a tanitóképzőakadémia előkészítő iskolája. Minthogy' pedig egész berendezésében, a célkitűzésében, a növendékeit tekintve is, az életre készít elő, a gyakorlatias szellemet nem nélkülözheti.

A mai kulturális élet fokozott igényei, nemzeti létünk, fennmaradásunk kérdése: anyagban, emberben, a jóminőséget, a munkaeredmények megsokszorozását kívánják. Tömegnek mi minden

11