Katolikus Tanítóképző Intézet, Pápa, 1931

H) Tanítónőképző.

I. Az iskolai év története.,^7.

„Stat crux dum volvitur orbis!“

Egyedül a kereszt — Krisztus, szent vallásunk — áll biztonságban, amíg körülötte örvénylik a világ!

Ez a nagy gondolat, szent, megnyugtató igazság állt előttünk az iskolai évben, amikor valósággal éreztük, hogy örvénylik a világi Rettenetesen nehéz a helyzet. A munkanélküliség, Ínség, az államok eladósodása, a romboló eszmék irtózatos mételye nyomasztó hatással van mindenkire. Hiába keresünk kiutat, hiába vesszük kezünkbe a napilapokat, lessük az új híreket, kiváló szakemberek, politikusok, szónokok, írók nyilatkozatait, csak bizonytalanság, keserű hangulat mindenfelé.

Ez áramlik a levegőben, ezzel a lelkülettel vannak telve az édes szülők nyilatkozatai, amikor az intézetbe hozzák gyermekeiket, ez a keserűség árad ki jóságos szívvel írt leveleikből . ..

De amíg így örvénylik körülöttünk a világ, mi az intézet falai között átérezzük az édes családanya magasztos hivatását, aki szívével egy „mentsvárt“ készít a családi fészekből hitvese, gyermekei számára, hogy legyen egy meleg otthon, ahol nem zaklatja őket a világ szelleme, ahol panasz, kétségbeesés helyett megnyugvás, béke veszi őket körül. Az egyedül megnyugtató pontra, Krisztusra nézett tehát lelkünk ez iskolai évben is. Szent vallásunkból merítettünk erőt, önzetlen munkával kötöttük le növendékeinket, nagy önfeláldozó szeretettel öveztük őket, hogy ne érezzék az örvénylő élet szelét, hogy szent hivatásukra méltóképen tudjanak elkészülni.

Ez az odaadó törtetés jellemzi az iskolai évet, tanárt, tanít-, ványt egyaránt.

Volt azonban egy kiemelkedő, kiválóan örvendetes alkalom az év történetében, amelyről mindent megelőzően kell megemlékeznünk! Évforduló, amilyen nem adódik minden évtizedben, amelyre a szívek itt és messze vidéken lázasan készültek! És ez;