Katolikus Tanítóképző Intézet, Pápa, 1911

14

Egészség ügy.

Növendékeinknek egészségi állapota általában elég kedvezőnek mondható. Ami annak tulajdonítható, hogy úgy az elöljáróság, mint az intézet orvosa- s egészségtan tanárának rendeletére még a rövidebb szabad időt is a tágas kertben töltötték, mely nincs háztömbökkel körülvéve. Kisebb, rövid ideig tartó betegségi esetek is fordultak ugyan elő, melyek mulasztást vontak maguk után, de ragályos nem fordult elő. Betegség miatt hosszabb elbocsátás kettő volt, de a baj az orvos diagnózisa alapján öröklött volt. Az egyik egészségesen tért vissza, a másik a jövő tanévre ismétlő lesz.

Vallásos nevelés.

Rosszul számítana az, aki saját erejében, saját bölcseségében bizakodva elhitetné magával, hogy neki a gyarló embernek Isten áldására nincs szüksége; ép azért Istenre s az O örök érvényű törvényeire való tekintet nélkül intézné életét, szabná ki teendőit és alkotná meg vérmes reményeit.

Mennyivel jobban cselekesznek, kik elméjükben tartva a zsoltár szavait: »Beati omnes, qui timent

Dominum, qui ambulant in viis eius« (127. 1. v.): Boldogok, akik félik Istent, kik az ü utain járnak! Mi más annak élete, ki Istenbe veti bizalmát s gyarlósága támogatására tőle vár alkalmas segélyt.

Legszebb disze mindenkinek az igaz vallásosság; annál inkább egy művelt nőnek, tanítónőnek. Ép azért fél munkát végeztünk volna, ha csak arra törekedtünk volna, hogy növendékeink az appróbált tankönyvekből kimerítsék maguk számára azt, ami a szigorú vizsgálati követelményeknek megfelelő, de belső szivbeli tartalom nélkül bocsátanók világgá, melyben csak harc és küzdés lesz osztályrészük s mely éppen alkalmas lenne arra, hogy bennünket elöljárókat vádol-