Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1943
4 latot csak azok tudják elviselni, sőt indítást is csihol belőlük szebb eredményekre, akiknek vannak egyéni értékeik. Már pedig értékeket mindenki felmutathat: jóakarat, odaadás, munkásság, lelkiismeretesség mindnyájunk munkájában lehet. — Tanítványaik szüleit fogadják szeretettel, fogadják úgy, mint kenyéradóikat. Kéréseiket gondolják át, de még elutasításuk se legyen merev. A gyermekekre gyakorolt hatásuk alapján alakuljon a szülőkben jó vélemény! — Persze hiba volna, ha mások jó véleményéért végeznék munkájukat. Önbírálatuk legyen pontos, önértékelésük legyen iránytszabó minden cselekvésükre. Jól jegyezzék meg: a dolgozást csak megkezdeni nehéz, folyamatosan munkálkodni könnyű, mert hajt benniiniket a vágy a befejezettség, az egész, a lezártság elérésére. Eredményt felmutatni, másokkal felmutattatni i azonban kitartó munka, sok-sok próbálkozás, akadályok leküzdése nélkül nem lehet. Küzdjék le türelmetlenségüket. Ne várjanak csodákat: Csodakönyvek, varázspálcák nincsenek! Becsületes munkával érhetnek el maradandó eredményt. Ne essék senki tévedésbe sikertelensége láttán: tőlünk nem vihettek tanítói gyakorlatot! Ellenben igenis kellő elméleti alappal rendelkeznek; tudnak annyi elvet, szabályt, amivel munkálkodni kezdhetnek és okos akarással a körzetüket kifogástalanná tehetik, az eszményi célkitűzéseket megközelíthetik. — Gondolkozzék, ítéljen és merjen önállóan cselekedni mindegyikük. Ha mérlegelésük lelkiismeretes, nyugodtan vállalhatják tetteikért, sőt a hiányaikért is a felelősséget. A tanítói pálya kötöttségei alól nincs mentesülésük az iskolán kívül sem. Éppúgy mint a papi, katonatiszti hivatásban, itt sincs magánélet. Tehát szórakozásaikban, külsőségeikben és leendő házasságuk eltervezésében nevelői hivatásukra gondoljanak. A társadalom értékelésének kialakulásában szinte döntő hatású lesz ez a nem hivatásbeli ténykedésük. Felhívom figyelmüket, hogy ez utóbbiak miatt érhetik önöket a legfájdalmasabb tűszúrások. Amíg feletteseik gyakorlottak, bölcsek, nemcsak a rosszat veszik észre, hanem meglátják önökben a jót is, addig a társadalom, a társaság rendszerint nem mérlegelget, ott könnyen szárnyrakapnak túlzó vélemények. A lekicsinylések ne vitákra ragadtassák, hanem annak ellenkezőjét igazoló tettekre. Eleinte kíváncsiak lesznek önökre, sokat hívják társaságba. Nem szükséges hosszú együttlétekkel, sőt esetleges önvallomásokkal feltárniok összes önértékeiket. Lesz ideje 40 éves szolgálatuk alatt a falúnak Önökről képet alkotni! Ne feledjék: mások belőlünk azt minősítik értéknek, amit ők maguk fedeznek fel. Nagyon ragadós ,a bírálgatás. Hallgassák meg, ha kartársaik vagy mások véleményeket nyilvánítanak, önök azonban próbálják maguknak megtartani véleményüket. Személyről rosszat csak nekik maguknak mondjanak, vagy legalább is csak azok jelenlétében. Másokat sohasem az első benyomás után ítéljenek meg: ellenben vigyázzanak, hogy önmaguk bemutatkozása mindig előnyös kép kialakítására legyen alkalmas. Munkájukat mindig önmagukért végezzék. Ne kisszerű keretekre gondoljanak az el- tervezéskor. Fütse önöket becsvágy annak megvalósítása folyamán. Aprólékosságig a helyi viszonyokhoz alkalmazkodjanak a kivitelezésben. Soha sem lesz az boldog, aki munkája megbecsülését, értékelését elvárja! Hiányos lesz munkájuk, ha az elnyerendő ellenszolgáltatáson jár a gondolatuk. A tanítói1 pálya nem versenyképes kereseti lehetőség! Okuljanak a Néptanítók Lapja 1943. 11. 424. és az azt követő oldalakon közzétett és kezdő kartársaiktól eredő panaszokból. Nagyon sok oka lesz rá mindep-viköjiiknek Ügyeljenek .azonban arra, hogy a panaszkodással necsak
