Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1934
8 oktatás : a föld és ember kölcsönhatásának tüneményeit. Épúgy, mint a XIX. században uralkodóvá lett a természeti jelenségek felmutatása, ismertetése. Látjuk ezekből, hogy a tudománynak s egyben tantárgynak fejlődésével a művelésének és tanításának együtt változott a módszere is. Leíróból okadatolóvá lett és pedig eleinte csak a természeti jelenségekkel szemben vetette fel a miért kérdését, később az emberföldrajzi kapcsolatokra nézve is kiterjesztette azt. Eljutottunk a mai földrajzhoz, korunk földrajztanításához. Sajnálatos azonban, hogy a földrajztudomány fejlődése nem is egy, de 2-3 lófejjel előbb halad, mint ahol az iskolai földrajz, vagyis a mai földrajztanítás tart, ill. baktat. Szomorú tény ez, de így van I Hány elemi iskolánkba nem jutott még be nemcsak a XX. sz. emberföldrajzi iránya, de a XIX. sz. term. tud. alapú földrajzoktatása sem. — Igyekezzünk tehát e téren tenni valamit. Kiindulásunk mind az elemi iskolai, mind a tanítóképzői földrajzóra megkezdésekor — lehetőleg minden alkalommal, ha a tájak földrajzáról van szó: a tájegység, mint didaktikai alapegység legyen. Elemi iskolai tantervűnk — sajnos — a trianoni vonalat respektálva, a természetes földrajzi egységeket széttagolva írja elő a haladást. (Ilyesmi is lehetséges ! — A szakszerűség hiánya a tantervkészítésnél.) A tájegység mint didaktikai alapegység. Nyomok a tájegységhez Hunboldtig (Alexander V.) vezethetők vissza. Jóllehet Ritter is beszél „Geographisches Individuumról“, határozottan, sőt élesen mégis Richthofen és Suess Eduard szabta meg azt, ez utóbbi főmüvében (Antlitz der Erde) a modern földrajz alappillérét: a tájegységet. Mert a tájakat, tájegységeket a földkéreg szerkezeti elrendeződése hozza létre. Pl. Itália két nagy tájegysége az Appennin hegyrendszer fölgyürődése és a Pó medence beszakadása következtében keletkezett. Magyarországnak nagyobb tájai ugyanígy a Kárpátok felgyürődése és a medencerendszerek lezökkenése útján keletkeztek. Tájegységek : a Bécsi—Laibachi—Klagenfurti medencék, valamint a Keleti- és Nyugati Alpok vidéke. A nagy tájegység fogalmát szerkezet, fölépítés, geológiai kor figyelembevétele nélkül adják olykor a szigetek, pl. Nagybritánia; de a kistájak ezen belül megint csak az említett tényezőkre vezethetők vissza. — Tájegységet alkot a Missisippi medence, az Amazonász medencéje etc. Kis tájegységek a völgyek. Egyik tanítványom a Földr. Társ. Didaktikai szakoszt.-nak első díját nyerte szülőföldje kis tájegységének a „Válicka Völgyének“ földrajzi leírásával. — Ilyen apró részlettájak legfeljebb a IV. éven jöhetnek szóba, esetleg III. o.-ban is, ha Magyarország tanítására heti 3h jutna. — Iskolai célra a tájegységet azonban nem Suess, hanem Kirchhoff alkalmazta először; a földfelszín eme önálló térbeli individumait mint didaktikai alapegységet állította be a földrajztanítás kiindulópontjául. S ettől kezdve nem összefüggéstelen adathalmaz többé az iskolai földrajz, hanem összefüggő szerves egészet ad.
