Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1934
9 Magyar geographusok közül Prinz Gyula1 a kontinensben jelölte meg az önálló geographiai egyedet, a nagy tájegységet, s ennek részeiül a földség- tagokat, a származástani alapon megkülönböztethető szerves részeket mutatja föl. A tájegység tanításának menete. Hogyan és mily mértékben viheti be a mai iskolába tanító és tanár a modern földrajz alapjait? — Mindjárt a tanítás kezdetén a szakszerűség azt kívánja, — de meg a további tantervi elvek (eszméltetés, okadatolás, kérdve- kifejtés) mind odaintenek bennünket, hogy lehetőleg tájegységgel dolgozzunk. Az érdeklődés fölkeltése és a célkitűzés elsősorban a tárgyalandó területnek genetikai különlegességére támaszkodhatik. Már az elemi iskolában is, de még inkább a tanítóképzőben kezdheti a földrajzoktató pl. Németország tanítását így: ma arról az országról tanulunk, amelynek földje és népe két nagy tájat alkot. Vagy pedig: az ősrégi tájon elterülő „ezertó országáról,“ testvérnépünk hazájáról tanulunk e mai órán. Nyilvánvaló, hogy az érdeklődés fölkeltése, valamint a célkitűzés is másképen hangzik, ha egy és ugyanazon tájegységről, jelentős, nagyobb országról két órában, az elemi iskolában két félórában taníthatunk. Így pl. Németországról, Angliáról, Franciaországról, vagy hazánk egyes tájairól. Ez esetben a földről és a népről külön-külön tartunk órát. Akkor is azonban, ha csak egy félóra jutna a táj ismertetésére, mindig két részre tagoljuk a tanítást: a természeti viszonyok és a táj emberföldrajzának megbeszélésére. Az emberföldrajzi félórák célkitűzése ilyenféle- képpen szólhat: most arról beszélünk, hogy az Oláh-medencében miből, hogyan és kik élnek ? Vagy pedig: arról az országról beszélgetünk, ahol minden háznál van egy-két tehén (Dánia). Vagy: ezen az órán azt tanuljuk meg, hogy az Északi tenger az erősebb, vagy pedig a hollandus nép? Érdekesek emberföidrajzilag Fritzsche és Tischendorf célkitűzései.1 2 Problémát vethet föl az oktató a célkitűzéskor. Hazánknak azt a táját ismerjük meg, ahol a legjobb búza terem. Miért lesz lassan Budapest világhírű fürdővárossá ? A következőkben az új anyag nyújtásának főbb menetét mutatom be. Az ország, vagy táj természeti viszonyait tanítom s a kisebb-nagyobb metodikai egységek kereteit vázolom. A tájegység természeti viszonyainak tanítása. Fekvés, helyzet, körülhatárolás, nagyság. Elemi iskolában röviden taglalandó. A tanult tájegységhez viszonyítva, hazánk, továbbá a tanulók szülőföldjét tekintve, kell az új terület fekvését meghatározni. Pl. Ausztria Magyar1 Prinz: Európa természeti földrajza, Bpest, 1923. Vilégirod. Olthon nyomda. 2 Fritzsche : Methodisches Handbuch für den erdkundlichen Unterricht. Langensalza. Beyer, 1907.
