Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1934
4 „A vizsgáló-bizottság tagjai közül Kraft igazgató úr kiválik a tényleges szolgálatból. Egy emberéleten keresztül szolgálta a tanítónevelés ügyét. Nem itt a helye, hogy munkássága felett szemlét tartsunk, érdemeit megállapítsuk és helyét ügyünk munkásai közt kijelöljük. Nem tudom azonban ezt a záróértekezletet berekeszteni anélkül, hogy életmunkájának egy-két értékére rá ne mutassak. Kraft igazgató úr kiválását veszteségnek tartom. Hogy az elméleti és gyakorlati pedagógiára nem oktatja többé tanítójelöltjeinket, azt meg fogjuk érezni. Hiába jönnek helyébe fiatalok és az eltűnő generációnál képzettebbek, mindenkor nagy fogyatkozásuk lesz, hogy nem rendelkeznek az öregek tapasztalataival. Kraft igazgató úr pedagógia-oktatásának egyik felötlő vonása, hogy az értékes tapasztalatok nagy tömegén nyugodott. De igazgató úr a tapasztalatok felett nemcsak rendelkezett, hanem azokat mint a meggyőzés és belát- tatás eszközeit ügyesen és frappánsan fel is tudta használni. Pedagógia-oktatásának másik értékes vonása eredeti észjárása. Nem sablonosán tanította a pedagógiát, hanem egyéniségén átszűrve eredeti és singularis volt tanítása. írásain is az eredetiség bélyege van. Felette sokra becsültem a módszertanhoz való mélységes és alapos hozzáértését. Mélyen meg vagyok győződve, hogy keze alól didaktikailag és metho- dikailag kiválóan tájékozott tanítók kerülnek ki. Igazgató úr mint tanár és mint szakját irodalmilag is művelő munkás elismert és tekintélynek örvendő tagja volt a tanítóképző tanári státusnak. Mindezek mellett az érdemek mellett nem mehettem el szótlanul, örven- dek, hogy alkalmam van a főigazgatóság elismerő köszönetét tolmácsolni. Kívánom, hogy a Mindenható egészséges, boldog és hosszú élettel jutalmazza meg.“ Az intézet tanári testületé és ifjúsága a június hó 28-án tartott záróértekezlet után bensőséges ünnepség keretében búcsúzott a távozó igazgatótól. Az ünnepséget Szemerédi János igazgató szavai vezették be. Intézetünk életében már igen sokszor ismétlődött, hogy egy-egy régi munkását, vezetőjét búcsúztatta. A múlt évben a pedagógiának gyakorlati mesterétől, Schőnvizner Jánosról emlékezett meg az értesítő; ez évben pedig az elméleti és gyakorlati pedagógia kiváló iskolai művelője válik meg az intézettől. A tanári testület ismét eljutott egy határállomáshoz. A legrégibb munkatárs kíván leszállani a robogó iskolai vonatról, hogy a 35 évig tartott hosszú útnak fáradalmait a kedves családi körben kipihenhesse. Kraft József igazgató 38 évvel ezelőtt indult el a pedagógiának az útján, virágos lélekkel a gazdag emlékű Rákóczi-városban, Sárospatakon, ahol az évszázados főiskola nagy pedagógiai múltja és a város történelmi levegője lángralobbantotta benne a villogó pedagógiai szikrákat, Comenius szelleme pedig a gyakorlati pedagógiának mély barázdáit szántotta fogékony leikébe. Sajátságos összejátszása a körülményeknek, hogy rövid sárospataki működése után Dunántúlnak
