Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1934
21 inkább érdekes, mint értékes, a többit szégyenkezve elhallgatják. Pedig éppen a tanítóképzőben, hol aránylag sok a faluról jött növendék, kellene ezt a magukkal hozott néprajzi értéket kihasználni. A magyar dolgozatokban tehát feltétlenül nagyobb teret kellene a néprajznak biztosítani. Az alsóbb osztályokban az egyes néprajzi jelenségek leírása, gyűjtése volna a tanulók feladata, a felsőbb évesek e mellett irodalom- történeti tanulmányaik kapcsán mélyíthetnék néprajzi ismereteiket. Jókai, Mikszáth, Gárdonyi, Tömörkény, Móra stb. munkái néprajzilag még nincsenek kiaknázva. Az önképzőkörök egyhangú műsorát mily élénkké tenné, ha a népnél az ünnepek alkalmával szokásos drámai műfajokból egyet-egyet előadnának a növendékek. Falujukból hozott betlehemes, nagypénteki, húsvéti játékot, lakodalmas mondókát stb. stb. bizonyára élénk érdeklődéssel hallgatnák a többi növendékek is és sokan kedvvel fognának saját falujuk ilyenirányú anyagának összegyűjtéséhez. A természetrajz ugyancsak szépen támogathatja a néprajzot azzal, hogy az egyes növények népies neveit összegyűjti, a gyógynövényeket számba- veszi, milyen a falusi kert, annak virágai, milyen hiedelmek, babonák ismeretesek a növényekkel kapcsolatban stb. (Intézetünkben az ily irányú munka már megindult.) A gazdaságtannal kapcsolatban rengeteg sok értékes adat összegyűjtése lehetséges. A falusi ember egész énje földjével és állataival van összeforrva. Attól a perctől kezdve, hogy a gazda elveti a magot a földbe, minden munkája, ténykedése, legyen az akár a földdel, akár állataival kapcsolatban, minden a legszigorúbb tervszerűséggel történik. Rengeteg sok szokás, hiedelem, babona irányítja ténykedését, melyeknek gyűjtése, feldolgozása a néprajz egyik legértékesebb feladata és amely a népi kultúra megismerését hathatósan szolgálja. Hogyan díszíti az egyszerű ember házát, szerszámát, edényeit, ruházatát stb. ennek feldolgozását a rajz vállalhatná magára. Népies díszítő elemek alkalmazását ma is felhasználjuk a tanításban, de csak azt, amit már nyomtatásban készen kapunk. Az újnak keresése lenne most célunk, mert igen sok feljegyzendő ismeretlen anyag, elem, motívum van még a nép között. Sok anyagot szinte készen kapna a néprajzi gyűjtés alapján a zene. A népdalok, gyermekdalok iránti érdeklődés felkeltése, azok gyűjtése, hangjegyek szerinti lejegyzése nemcsak kívánatos, de a növendékek gyűjtésükkel sok értékes dallamot, szöveget mentenének meg az elfeledéstől. De még a hittan is segítségünkre lehet néprajzi munkánkban. Külföldön már külön foglalkoznak a vallási néprajzzal (Religiöse Volkskunde), sőt vallási néprajzi intézeteik is vannak. Az egyházi év ünnepeit tudjuk falun sokkal bensőségesebben ünnepli az egyszerű nép, vidékenkint más és más mozzanatát emelve ki, tarkítva a népképzelet sokszor oly hihetetlenül gazdag leiemé-