Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1934

16

mos összevonás lehetséges. Nem is úgy értem a bemutatott egységek alkalmazását, hogy minden tájegység tanításánál mindegyiken végig kell vezetnünk a tanulókat.

1. Főkép az elemi fokon erős összevonások történhetnek. A polgári iskolák földrajztanításánál az alsóbb osztályokban már mind több egység részletezhető a felsőbb osztályú tanulóknál különösebben a kereskedelmi iskolákban, de legfőképen a tanítóképzőkben még több részletegység behozható.

2. Az érdekesség elvének minél nagyobb teret biztosítson a földrajztanító. Színt és életet kell bevinnünk az okadatoló és cselekedtető tanításunkba.

3. A táj természete, jellege megkívánja emellett, hogy főkép az a módszertani egység uralkodjék tanításunkban, amely a természetadta módon a vidéknek legfőbb vonásával foglalkozik. Sőt a kirándulás is innen történhetik. Nem jelenti ez azonban methodikai menetünkben a természetes rendnek teljes fölforgatását. A földrajzi fekvés domborzat és vízrajz, éghajlat és növényzeti kép mindenkor és mindenképpen szorosan kapcsolódnak egymásba, szervesen fűződnek az egymástól át- meg átfonódó szálak tanításainak e főbb egységein keresztül.

4. Még egy megszívlelni való, főleg az elemi- és alsóbbfokú középiskolák földrajzóráinál ! A földrajzoktató az egyes módszertani egységeket — ha csak röviden is — foglalja mindig össze s végül az óra végén következik az egész tanítás összegezése. A gyakorlati kiképzéseknél mindig hangsúlyozom, hogy a növendékek próbatanításaik alkalmával soh’se feledkezzenek meg a részletösszefoglalásokról sem!

5. A természeti viszonyokról szóló földrajzórák keretében a magyar nemzeti szempontra annyiban lehetünk figyelemmel, amennyiben itt vetjük meg az alapot hazánknak, mint mezőgazdasági államnak az emberföldrajzi órákon elkövetkező gazdasági élet megismerésére. Egyben a föld felszíni jelenségeit itt ismeri meg a tanuló, itt tárul fel azok közötti szerves kapcsolatnak átér- tése a miértet kereső lelkében s a szépben gyönyörködni szerető szellemében. A tanterv kívánta értelmi- és esztétikai nevelési hatások érvényesülnek elsősorban is ezeken az órákon, míg az erkölcsi nevelő hatásokat s vele a magyar honpolgári tudatosságot a tájnak emberföldrajzi tanórái szolgáltatják nagyobb mértékben.

6. Magyar nemzeti vonatkozás állandóan szerepel a földrajzórákon. Tanításaink alkalmával határokról hall a tanuló, természetes jó határokat keres és szörnyűséges vonalakat, a trianoni béklyó cirkalmait látja. Külföldiektől is hangoztatott természetes tájakat, természetes magyarhoni egységet ismer föl a tanultak nyomán a magyar diákszellem s hogy mi a reánk kényszerített, szinte hihetetlenül mesterkélt állapot? — Csonka-Magyarország szörnyszülött képe, mint az angolok is nevezik. Szétdarabolt természetes tájak, megcsonkitgatott természetes egységek.

Azonban ezeken az órákon nemcsak öntudatra ébred a csonkamagyar-