Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1934
13 A földrajzoktatónak nemcsak azért kell a talajt kellő figyelembe részesíteni, hanem, mint a táj emberföldrajzi óráinak mezőgazdasági életről szóló részének alapvetőjét szükséges gondosan kezelnie. Esztétikai nevelöhatások a domborzat tanításában. Egyoldalú volna oktatásunk, ha az érzelmek nemesítésére nem gondolnánk. Éppen a földfelület tarka-barka tájképeivel alkalmas esztétikai érzelmek keltésére. Ez úgy lehetséges, ha az okadatoló alapon megmaradunk bár, de közben-közben színessé, hangulatossá tesszük óránkat a tájképnek odavarázsolt portréjával, élénk festésével, szemléltető képekkel etc. Ugyanezt tehetjük még a növényzeti kép ált. bemutatásakor, amidőn a domborzat által megalapozott vázra, a tájtestre mintegy a „prémet“ föltesszük ékesítőül. Eleget kell tennie a földrajzoktatónak e kedves kötelességnek, mert hiszen az utasítás kívánja, hogy vezesse reá a növendékeket e főkérdés feleletére: milyen az a táj? Más-más képekkel tar- kázott a földfelszín. Amazonás medencéjének ősrengetege más, mint az Antarktisz zordon jégsivatagos tája. Más a sarkkörvidéki csürlőföldes tundra hideg, fázós, élettelen földjével, mint a száraz, sok napfényes, élénken szürkéssárga, majd vörösbe vibráló levegőjű, de szintén gyér vegetációjú Orient meleg tájképe.1 A talaj, éghajlat, földrajzi fekvés és domborzat teszik mássá és mássá a tájat. A német Banse és a francia Vidal de la Blache a híve annak az iránynak, amely szerint ne csak tudomány legyen a földrajztanításban, de művészi ihlet is. Gyönyörködtessen is az! A tájegység vízrajzának tanításáról. E módszertani egység a gyakorlóiskolában gyakran beleolvad az előbbi főmetodikai egységbe, amikor a messze tájegységek, idegen országok tanításánál nincs idő a részletezésre. Tanítóképzőkben azonban a tájegység folyó- és állóvizeivel külön is foglalkozunk minden alkalommal. Sőt a gyakorlati kiképzéskor, ill. a próbatanításokat előkészítő órán, amint a domborzat tanítását megbeszéltük, azonnal bemutatják a növendékek (pl. könyvtábla segítségével), hogy merre felé lejtenek az ország, vagy vidék kisebb tájegységei, s egyben kitűzik a vízválasztót. Az előkészítéseken, próbatanításokon ennek ügyesen, gyorsan kell mennie. A folyó- és állóvizek élete a táj fölépítésével, majd az éghajlattal kapcsolatos. Egyes geographusok ez utóbbi kapcsolatát jobban hangsúlyozzák, de az elemi- és a középfokú iskolák alsóbb osztályai tanulóinak szempontjából a domborzattal való kapcsolatosság ezt a menetet megokoltabbá teszi. Egyébként az időjárás jelenségei vehetők a vízrajz előtt is boncolás alá. Számos okadatoló megfigyelés végeztethető tanulóinkkal e tanítási egység keretében. (Példák felsorolására sajnos nincs hely, pedig szép eseteit szemlélteti a földfelszín a folyóvíz alakító, formáló, építő- és pusztító 1 Banse : Abendland. Morgenland und Miltagsland. Hamburg 192't. Westermann.
