Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1934
14 munkájának.) Összehasonlításokra itt is nyílik alkalom. Sőt az egyes folyók hosszúságáról, szélességéről, mélységéről, — ha idegen országokról tanítunk, csakis a magyar folyóvizekhez való hasonlítás útján nyújthatunk képet. Pl. Elbe, Weser, Virztula mindegyike kb. akkora, mint a mi Tiszánk. — A víz- mennyiség néha fontosabb tényező, mint a hosszúság. (Temze.) A tavak tanításánál erősen kidomborodik a felszínnel való kapcsolat, hiszen a felszín erői hozták létre a tómedret s a táj múltjából érthető a tó mai élete. Finnország ezer tava a dilluvialis gleccservájás eredménye. Keletafrika nagy tavai tektonikus árkok, Balatonunk levantei árkosvetödés.' Középeurópa legnagyobb tava, fél kis magyar megyét tesz ki. Csodás világ ez úgy nyáron, mint télen Ezerszínben ragyog, mindig más fényű, csillogású. Még haragos voltában is szép. A hő- és gyógyforrások, — ha előfordulnak a tájban — szintén szerkezeti okokból értethctök meg. Domborzati, vízrajzi és éghajlati jelenségek erősen összefonódnak, szervesen kapcsolódnak s így a vízrajz után a tájegység időjárásáról tanítunk. A táj éghajlatáról. Hazánk nagyobb tájegységeinek tanításakor, továbbá országok ismertetésekor fordul elő önállóan ez a módszertani egység. Elemi iskolában vízrajzzal, vagy a vegetációval egy metodikai egységnek vehető, minthogy ezek vele szorosan összefüggenek. Az éghajlat tanítására a mezőgazdasági alapvetés szempontjából vetünk nagyobb súlyt. Továbbá ama kapcsolatok megértésénél fogva, mely szerint a táj fekvése, elhelyezkedése, domborzat és vízrajz a táj időjárásában előidéznek. Ezenkívül rá kell mutatnunk a tengertől való távolság jelentőségére. Csapadékmennyiség bőven van a tengermenti, ill. közeli országokban. így alapvető ez a felosztás: oceanikus és szárazföldi (kontinentális) éghajlatú tájak. Minden táj tanításánál, ha csak röviden is, a három főéghajlati tényező szempontjából jellemezni kell a vidék kiimáját. Középhőmérsékleti adatot is tanítunk. Csapadékmennyiséget és annak megoszlását is. Összehasonlítások szerepeljenek az előző táj, a szülőföld és hazánk éghajlatával. A gyakorlati szempont állandóan érvényesüljön munkánkban. Folytonosan figyeltessük az eget,1 2 felhőzetet, borultságot, szelet; feltűnőbb meteorológiai jelenségeket elemezzünk. Rendszeres megfigyeléseket a IV. é. tanítónövendékek végeznek és könyvecskét vezetnek naponta 3-szor, egész éven át pontosan és gondosan. Az éghajlati alapvetés készíti elő a növényzeti kép megértését. A talajt is alapul véve, csaknem teljesen függvénye a vegetáció az időjárásnak, ha nem kultúr, hanem természeti tájról van szó. A táj növényzeti képét a domborzat, a felszín elmállott része, vagyis 1 Lóczy : A Balaton tudományos tanulmányozásénak eredményei : Több mint 30 kötet. Budapest, Kilián. 2 Dr. Róna : Meteorológiai megfigyelések kézikönyve Budapest, 1925.
