Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1934
10 országtól nyugatra, a Keleti Alpok vidékén fekszik; Svájc a Középalpok országa, hazánktól még nyugatabbra található. Tanítóképzőben reámutathatunk az ország fekvésének kedvező, vagy kedvezőtlen voltára, amit a körülhatárolás kisebb metodikai alegysége követ. A természetes és mesterséges határok közötti éles különbséget megokolással mindenkor föl kell tüntetnünk. Trianon égbekiáltó igaztalansága! Folyton elénkdomborodik ily’ alkalmakkor az a tény, amit Prinz professzor oly’ markánsan fejezett ki: „Kevés ország van, mely megengedheti azt a fényűzést, hogy nem kell határait mesterséges vonalakká lealacsonyítania.“1 S e kevesek egyike: Magyarország! A körülhatárolással a tájegység, v. ország nagyságát is meghatározzuk. Kikerekített számokban! S mindenkor összehasonlításokkal! Pl. Svájc, Dánia kb. Dunántúl nagyságú külön-külön. Anglia (anyaország), Olaszország pedig Magyarország területével egyenlők egyenként. Németország és Franciaország kb. egyforma területű, fél-fél millió km2. Erdély és az Alföld is kb. egyforma nagyságú, 100—100 ezer km2 stb. A parttagozottság didaktikai kisebb egysége kontinentális országoknál természetesen elmarad ; a tengerparti tájaknál is az elemi iskolában csak rövid utalással intézhető el. Tanítóképzőben már reá kell mutatnunk, hogy a táj hozzáférhetősége által könnyebben feltárható, jóllehet ma már a légi térképezés igyekszik kikapcsolni a partvonal felől való behatolást, mégis nevezetes szerepű a tagozottság a táj életében. Számos ország népe állandó harcban él a tengerrel. Eszméltetve kell itt tanulóinkat reávezetnünk a hatalmas erők működésének megismerésére. Sokszor legmozgalmasabb, legszínesebb órává fejlődhetik egy-egy ilyen tanítás, pl. Hollandiáról. Hiszen csodás erők működésének színterévé válik ilyenkor osztályunk. Tanulóink képzeletében megelevenednek, testet ölthetnek a szárazföldi erők, amint a föld, a tájegység a kontinens talajából ellentállón, a támadó, a merész, a hatalm .s tengerárral szembeszegülnek! S az ember, aki e tájban él, ott lakik, ott telepedett meg családostul, — rettentő erőfeszítéssel, csodabátorsággal áll be a szárazföldi erők támogatására — láttam ezt Borkum és Rügen szigeteken — s részt vesz a csodás elem, a véghetetlen tenger elleni harcban. S ami a legbámulatosabb: győz! — Kétségtelen, hogy az ily’ földrajzóráknak, ahol ennyire nagy dolgok történnek — bár képzeletben, — de erősen átélve, — nagy erkölcsi nevelőerejük, akaratedzö hatásuk van. A tájegység felszínének tanításáról. Minden ország, vagy tájegység tanításakor az első félóra, vagy óra középpontjában a táj felszíne áll. Ez a főmetodikai egység. — Újabb tankönyveinkben „földje“ címen már lassan meghonosodik. — Módszertani és szakszerűségi szempontból igazi alapvetést kell itt a földrajzoktatónak végeznie. Itt végeztethetünk elsősorban eszméltetést; itt taníthatunk okadatolva; e feje1 Földr. Közi. 1923.
