Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1903

77 meg Veszprémben. Készséggel Ígértük meg a közreműködést, hiszen az ünnepség gondolata előttünk volt talán a legkedvesebb. Intézetünk igazgatója a Veszprémbe való kirándulást egy balatoni kirándulás tervével kötötte össze. Elindultunk tehát június 7-én délután, hogy cselekvő részt vevén tanfelügyelőnk jubileumi ünnepén, egyúttal megtekintsük a regényes Bakonyvidéket, meg­nézzük Veszprém ősi várát, annak emlékeit és megnézzük a magyar tenger bűbájos vidékét. Utunk a Ságh hegye mellett és a felséges Somlyóhegy alatt vitt el. Ez utóbbit csaknem egészen megkerülte a vonat s az érdekes begynek alakulatát minden oldalról megfigyelhettük. Egyik válláról komoly fönséggel néztek le reánk Somlyóvárának romjai, melyek Kisfaludy Sándort egyik legszebb regéjének megírására késztették. Szép völgyön vitt utunk, melyet jobbról is, balról is a Bakony- nak egykor rengeteg erdőséggel borított, de ma már jórészben eke alá fogott emelkedései szegélyeznek. Jobbra, egy kopár emelkedésen látszik Esseghvár romja, melyet azonban már nagyon megemésztett az idő. Tovább utazva a Séd patak völgyén, csakhamar feltűnt Veszprém város látóképe. A várost és az ott szerzett emlékeket a következőképpen írja le az intézetnek egyik növendéke, Csák Sándor Ill-adéves tanuló az ifjúsági Emléklapokban: „Már messziről is érdekes képet nyújt ez az ősi város. Hegyeken épülvén, távolról úgy látszik, mintha egy házcsoport tetején begy, ennek tetején ismét házcsoport emelkednék. Utcáinak és házai­nak rendezetlenségeiben is van valami megkapó, ami az ős városra emlékeztet. Újabb épületei: a vármegyeház, mely a város legszebb épülete, továbbá az új takarékpénztár. A püspöki kertből láthatjuk a jószágkormányzói palotát, az angolkisasszonyok gótstílü templomát és zárdáját, továbbá a főispáni lakot. A püspöki kertből visszajövet végigmentünk a Főutcán s a várhoz értünk. A várnak a Főutcára néző oldalán emelkedik az úgynevezett tűztorony, amely óraszemeivel az egész városra széttekint. Még a törökuralom idejében épült s tetején félhold állott. Innen énekelte a müezzim esti énekét'Allahnak dicsőségére. A várba jutva, a város élénkségével ellenkező csendet talál­tunk. Az egész vár olyan, mint egy templom. Pedig hajdan itt is más világ volt, mit az ősi falakból kiálló ágyúgolyók is tanúsítanak. A várban találjuk a piaristák főgimnáziumát, melyet Mária Terézia építtetett; a püspöki palotát és a szt. Ferenc-rendiek kolostorát és templomát, mely utóbbinak sírboltjában Ányos Pál költő nyugótesza álmait. A Szt.-Háromságszobor helyén az Árpádok korában hazánk első egyeteme állott. Egy kis sarokban találjuk a hires Gizella- kápolnát, mely Szt. István korából származik. Falairól Árpádházi királyaink freskó-képei tekintenek alá és érdekes tanulmányúi szolgálnak a mai kor festőinek és műtörténészeinek. Egyik sarká­ban egy régi orgona maradványai találhatók. Ezen ősi emlékekhez

Next

/
Thumbnails
Contents