Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1902

A magyar történelem és alkotmánytan kapcsolatos tanítása .KOTMÁNYUNK az állandó, habár közönséges értelemben nem egyenletes fejlődésnek különböző fokozatain ment kérész­iül. Nem oly kerek, egységes alkotás, mint az úgynevezett charta-alkotmányok, melyek az ősi alapot elvetvén, az ural­kodó jogi felfogás és egységes elvek alapján készültek, csak részle­teikben tüntetvén fel itt-ott az ősi intézményeket. A mi alkot­mányunk ősi alapokon épült fel. Fölépülése lassú volt és itt-ott hézagokat mutat. De amiből épült, azt magyar elme alkotta s a mód, melylyel épült, magán viseli a magyar nemzeti szellemet. Kialakulásának története a magyar érzés és magyar gondolkozás­nak története. Sőt ennél is több. Magának a nemzetnek a tör­ténete. Azon időponttól fogva, melyben a magyar nemzet a történe­lem szinpadán feltűnik, egészen a mai napig egy nagy küzdelmet látunk lefolyni, melynek célja az alkotmány. Ebben látja a nemzet legdrágább eszményét, ebben művelődésének biztosítékát, létének föltételeit. Ezért küzd önmagával, még mielőtt állandó hazát szerzett volna. Ezt köti ki magának, midőn a káros törzsfüggetlenségnek véget vetendő, fejedelmet választ. Ezért békétlenkedik és vív forra­dalmakat saját uralkodóival szemben. Ezért verekszik véres ütköze­tekben, uralkodója vezérletével, vagy a nélkül, annak ellenére, idegen * Források: Ladányi: A magyar királyság alkotmánytörténete. Bocsor István: Magyarország története, különös tekintettel a jogfejlődésre. Szilágyi S. milleniumi magyar történelme. Sayous: A magyarok egyet, történelme. Marczali: A magy. tört. kútfőinek kézikönyve. Nagy Ernő, Korhűig és Kiss István köz­jogi munkái. A törvények s egyéb jogi és történelmi kézikönyvek. a tanítóképző-intézetben.* 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents