Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1902

hatalmakkal. Ezért taktikázik, politizál, tart fenn diplomáciai érintkezéseket. Ezért vív önmagában kíméletlen osztályharcokat.

Történelmünknek eseményei mind egyetlen eszme, az alkotmány eszméje körül mozognak s nemzeti küzdelmeink nem egyebek, mint elszánt alkotmányharcok láncolata.

Nem tagadom, hogy újabb történettanításunk a nemzeti múltnak ezen legnevezetesebb mozzanatára komoly súlyt vet: mégis úgy látom, hogy nemzeti törekvéseinknek ezen legfőbb célja nem domborodik ki eléggé történettanításunkban. Képzőintézeteinkben az alkotmánytan tantervszerü oktatási anyag. Ez a körülmény történettanításunkat alaposság dolgában más hasonló fokú intézetek történettanítása fölé emelhetné. Azonban, úgy hiszem, ezt a kedvező körülményt nem aknázzuk ki eléggé képzőintézeti és nem- zeties képzésünk javára. Egymástól elválasztva tanítjuk a két tantárgyat, nyilván azért, mert a tanterv is ridegen elválasztja egymástól őket.

A tantervnek ez a beosztása távolról sem akar a tanítás menetére és módjára nézve rendelkezés lenni. Külön említi a tan- terv a két tárgyat, mert az alkotmány ismerete idők folytán külön tudományággá fejlődött s elvált a történelemtől. Ez a körülmény azonban nem jelenti azt, hogy a két tudományágnak tanítását is el kell választanunk, mindkettőnek határozott kárára. Sőt a tanítás egysége — véleményem szerint — egyenesen megköveteli, hogy a két ismeretág tanítását, amennyire csak lehet, összekössük.

Nem vagyok híve a tanításban az erőszakos „kapcsolat“-oknak, de e két ismeretág kapcsolatánál erőszakról szó sem lehet. Ha alkotmányunk a történet folyamán lépésről-lépésre fejlődött, akkor az alkotmányiam ismeretek induktiv módon való megszerzésének ideje ott van, ahol e fejlődésnek mértföldmutatói kimagas- lanak a történelemből.

Hol látszanak e mértföldmutatók, mit jegyzett föl rájuk a magyar türténet Géniusza és mit magyarázzon a tanár e följegyzések alapján tanítványainak: azt alább fogom előadni.

*

* *

I. Nem lehetetlen, hogy őseink igen korán, vándorlásaik alatt bírtak már bizonyos középponti szerzezettel. Erre következtethetünk Ibn Rószteh értesítéséből. Az arabs iró említi, hogy őseinknek fejedelmök van (kendeh), bizonyos azonban, hogy a középponti hatalmat, talán forradalom árán, a laza nemzetségi rendszer váltotta föl. A magyar alkotmány fejlődésének első biztos állomása ilyformán az etelközi szerződés. Ekkor szerzi meg a nemzet az állam három föltételét: a közös területet, a közös államfőt és szervezetet. Itt nyílik tehát alkalma a tanárnak arra, hogy megadja az állam és nemzet, továbbá az államhatalom, államforma és az alkotmány fogalmait.