Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1943

IV. A főiskola alkotó részei - B) Gimnázium - I. A tanév története

- 29 a helyét, 1 azonban nem felelt meg- a követelményeknek, ámbár ez is általános jó eredménnyel végezte az évet. A hivatalos tehetségmentés mellett, noha ez az újítás iskolánktól is tetemes áldozatokat kíván, továbbra is érvényben maradt az az évszázados rendszer, hogy tehetséges, szegény falusi gyermekek ingyenes ellátásban és tandíjmentességben részesülnék. A folyó iskolai évben 30 növendéket részesítettünk jótéteményeinkben, akik a köztartáson ingyen ellátásban és az intézetben tandíjsegélyben részesültek. v b) Légoltalom. A helyzet komolyodásának arányában építettük tovább a légoltalom szervezetét és felszerelését, óvóhely épült a köztartás pincéjében'j 24 személyre s az iskola pincéjében 70 személyre. Utóbbit a fa- és szénpincék kiürítésével további 140 személyre építettük ki. A növendékek pontosan begyakorolt terv szerint a környező óvóhelyekre vonultak a tanítási időt megzavaró riadók alkalmával. Gyakrabban fordult elő, hogy jóelőre haza engedtük őket, amint a helyi légó központ, vagy a rádió berepülési veszélyt jelzett, amit a házi riasztóeszköz megfelelő jelzésével továbbítottunk. Tanulóink és tanáraink a hatósági légoltalomból is derekasan kivették részüket. Légó vezető: Rab István, parancsnok: Tóth Sándor, helyettesei: Fejes Sándor gimn. tanár és Tapsonyi Sándor szénior, de minden vonatkozásban vitéz Kovács Lajos az irányító. c) Leventekiképzés. Bár az iskola vezetősége és tanári testülete miként a múltban, úgy most is a legmesszebbmenő támogatásban részesítette ezt a nemzeti és társadalmi szempontból annyira értékes ifjúsági mozgalmat, a külső és főként a háborús viszonyokból eredő kedvezőtlen körülmények azonban mégis érezhetően megzavarták a munka megszokott menetét. A tanév megnyitásának elhalasztása, valamint a korai és váratlan bezárása miatt ugyanis éppen a legértékesebb hónapok estek ki a kiképzés évszakok szerint csoportosított anyagából. A legkomolyabb nehézséget azonban főként a parancsnokok gyakori változása vagy éppen hiánya jelentette, amit a saját tanári testületének keretén belül átmenetileg nem is tudott megoldani az iskola, s rendezése csak úgy sikerült, hogy két áldozatkész iskolánkívüli leventeparancsnok: Mészáros Lajos és Németh Gyula leventetisztek az évközben megürült parancsnoki helyek betöltését vállalni szíveskedtek. Önzetlen támogatásukért e helyen is köszönetét nyilvánítja az iskola. A munka mindazonáltal a felemlített nehézségek ellenére is kellő eredménnyel folyt, ami főként az ifjúság egészséges közszellemének, a bőséges felszerelésnek, s nem utolsó sorban a parancsnokok buzgó, céltudatos és önzetlen fáradozásának volt köszönhető. A kiképzés vitéz Kovács Lajos testnevelési tanár, iskolai leventeparancsnok irányítása mellett 2 csapatban folyt. Az 1. sz. csapat (VIII., VI., IV. A., IV. B.) parancsnoka előbb Borbély Sándor, majd később Mészáros Lajos leventetiszt volt. A h. parancsnoki tisztséget Lőrincze Lajos tanár, lev. segédtiszt töltötte be. A 2. sz. csapatot (VII., V., III. A., III. B.) Varga László gimn. tanár, leventetiszt vezette), s helyettese Németh Gyula lev. tiszt volt. A foglalkozásokat az 1. sz. csapat' minden hétfőn, a 2. sz. csapat pedig minden szerdán d. e. 11-től d. u. 2-ig tartotta. A parancsnokoknak a kiképzés sokoldalú munkájában 32 ifjúvezető segédkezett. Volt az iskolának ezenkívül egy ifjúvezetőképző csapata is, amelyet — a Városi leventeparancsnokság ellenőrzése mellett — szerdán d. u. 3-tól 7-ig Futó István gimn. tanár, leventetiszt vezetett. A gondos tervszerűséggel és kiváló eredménnyel működő csapatban 29 gimn., 13 kereskedelmi középisk. és 8 bencés gimn. levente nyert alapos ifjúvezetői kiképzést.