Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1942

VI. Barcsi József

VI

II. Barcsi József ny. gimnáziumi tanár. 1858-1942. a) Legnagyobb a szeretet. Gyászbeszéd Barcsi József ny. gimnáziumi tanár felett, 1942. évi december hó 5-én. Textus: I. Kor. 13:13. „Legnagyobb a szeretet." Mikor a kedves Barcsi tanár úr elhunytáról értesültem, azonnal fel kezdtek újulni és meg kezdtek elevenedni bennem az emlékek, amelyeik Hozzá, az én volt kedves tanáromhoz kapcsolódnak. És amint az emlé* keim között keresgéltem, az a kérdés vetődött fel bennem, hogy mi lehetett Barcsi József tanárunkban a legjellemzőbb tulajdonság, amely leghívebben és legtömörebben kifejezné az ő emberi és tanári egyéniségét. Mi volna az az ige, aminek alapján róla híven és találóan elmélkedhetnénk, s aminek alapján róla tanulságos képet állíthatnánk a keresztyén gyülekezet elé? Amint e kérdés fölött elmélkedtem s amint kedves halottunkat majam elé állítottam, könnyek szorongatták a torkomat és felbugyborékolt bennem a páli ige: Legnagyobb a szeretet. Pál apostol, aki a hit apostola, legnagyobbnak tartja a szeretetet. A szeretetet, amelyben a hit és az azon alapuló remény kiteljesedett. Azért írja meg a szeretet dicséretét, azt a himnusz

!t, amit csak ő írhatott meg. Angyalok nyelve zenghetett csak ilyent, kezükben égi hárfákkal és imádsá* gokkal telt aranypoharakkal. »Ha szeretet nincsen énbennem, olyanná let* tem, mint a zengő érc, vagy pengő cimbalom«. »Ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerik is, és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyükről, szeretet pedig nincsen énbennem, semmi vagyok.« A szeretet több a hosszútűrésnél, több a kegyességnél, több az igazságnál, több a reménységnél, több az is* meretnél, több a nyelveknél, mert ezek mind megszűnnek és eltöröltetnek, de a szeretet megmarad örökké, a szeretet áttör a mulandóságon, áttör a sírok kárpitján, és soha el nem fogy. Nincs az az igazság és nincs az az ismeret, amely fölérne a szeretettel.