Református kollégium főiskolai ifjúsági képzőtársulatának jubíleumi évkönyve 1841-1941, Pápa, 1941
Áz opár.* Irta: Kiss Géza. Sötét, halálos öblü sár ... Körötte itt=ott Giitühaj** pillog — Sáslevelét ijedve rázzál Opár! Opárl Partjára bölömbika lép, Topog, tekinget szerteszét; Vizet szí, börrög, tovarebben — Csak egy arasz, s már a veremben Opár! Opárl Vigyázzatok: — halál — halál!... Ruca, — fiókád arra ne vidd, Kicsiny liléd behörpöli mind! Tollad le ne szórd, tiszta kócsag, Fehér pihéje sárba hull csak! — Opár! Opár! Jaj — partján én is sokat álltam S tűnődtem annyit búra váltan: Hát élet itt sohsem fogan? Temetünk, sírunk untalan? Vittem virágot gyökerestül, Raktam bürüt sáron keresztül — Virágaim mind odahaltak, Sár nyalta be a tölgy faíalpat. Hoztam új élet énekét: Hova lett? — Jaj — mi tépte szét? S mi kincse volt szegény szivemnek Itt szórtam el csúf partja mellett S egy pillanat: hörpölte már A feneketlen, néma sár. — Opárl Opár! • Feneketlen, híg sár a nádasban. ** A zsombékot elborító metszősás. 30
