Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1940

X. Főiskolai intézmények

- 112 lünkre, a rajzpályázatot kivéve mindössze 27 pályamunka érkezett, pe* dig sok mindent megtettünk, hogy a pályatételek kidolgozása minél ered* ményesebb legyen, pl. több pályatételünket egyes gyűléseink keretében szak* tanárokkal ismertettük. Van olyan pályatételünk, amelyre egyáltalán nem érkezett pályamunka. A kevésbbé eredményes munka azonban ne csüg* gesszen el bennünket, hanem adjon biztatást a jövőre nézve az, hogy viszont a beérkezett pályamunkák legnagyobb részének a hangja egészen új, egyéni Juttatásoknak az eredménye. Egy egyesület életét azonban leginkább abból a munkából lehet meg* ismerni, amelyet az egész év folyamán a rendes tagok végeznek. Ez a munka nálunk a rendes gyűléseken folyt. Ebben az évben 19 ilyen gyűlést ren* deztünk. Rendes gyűléseink általában, különösen az első félévben élénkek és látogatottak voltak, sajnos azonban a második félévben a gyűléseinket látogatók száma kicsit megcsökkent. Törekvésünk az volt, hogy egy*egy gyűlést lehetőleg egy tárgykör köré csoportosítsunk, hogy egyes tárgy* köröket kis munkaközösségek dolgozzák fel és úgy hozzák a képzőtársaság elé azokat a személyes élményeiket, amelyeket egyénenként egv*egy tárgy* kör körül meglátván, a közösség szempontjából is hasznosnak láttak elő* adni, felolvasni, elszavalni, vagy elénekelni. Ezzel a célkitűzéssel természe* tesen nem tértünk el a képzőtársaság eredeti céljától, hogy az irodalmi nyelvet fejlesszük, mert bírálatainknál fő szempontunk mindig az volt, hogy vájjon elsősorban irodalmilag kifogástalan*e az elénk adott darab. Ezeket a szempontokat sikerült is képzőtársaságunk életébe többé*kevésbbé bevinni, ezért hallottunk gyűléseket ilyen átfogó címekkel jelezni: somogyi, bakonyi, kalotaszegi, Ady, Petőfi, orosz és kereskedelmi tárgyú gyűlések. Ezek közül talán a bakonyi gyűlés eszméltetett bennünket leginkább ma* gyarságunkra, mert ez rámutatott a Bakony vidékén történő nagy sváb szellemi és gazdasági hódításra. Gyakoriak voltak a tudományos előadások. Pl. hallottunk előadást az orvosregényekről, a földkérdésről, a röntgen* sugarakról, a filozófiáról. Iskolánk kereskedelmi tagozata is háromszor használta fel a képzőtársaság lehetőségeit, hogy magát a fogalmazásban és az előadásban gyakorolja. Legtöbb gyűlésen szavalatot is hallottunk, külö* nősen Petőfi, Ady, Sinka, Csokonai, Erdélyi József és Reményik verse* ket szavaltak. Verses munkát kevesen írtak tagjaink, mindössze ötöt, azok közül is csak egyet fogadott el a képzőtársaság. A többit félretételre ajánlotta. Többször hangzott fel egy*egy népdal a gyűléseken, amelyeket még nem énekelt olyan szívvel, és tűzzel az ifjúság, amilyen azokat meg* illetné. Vitagyűlést ez évben csak egyet rendeztünk. Arról a kérdésről folyt a vita, hogy: »Hogyan ballagjunk?« Vájjon még mindig az idegen dallamú »Ballag már a vén diák«*ra, vagy pedig meghalljuk*e már végre az »Üj magyar élet« új dalait és azokkal lépjünk*e ki az életbe? Ügy érez* tük, hogy a mi kötelességünk az utóbbit teljesíteni. Szerettünk volna képzőtársaságunkban megindítani egy előadássorozatot a pályaválasztás