Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1940

X. Főiskolai intézmények

-— 110 — Istenre hivatkoztak az indulásnál, s most, mikor a századik éy munka* járói kell beszámolnom, az Istenre hivatkozom én is, Aki vezetett és meg* tartott minket, eddig a napig minden munkánkban. « * # Ez évben igyekeztünk úgy felhasználni képzőtársaságunkat, hogy rajta keresztül a mai magyar élet folyjon lelkünkbe. Fő gondolat volt mun* kánkban: lásd meg azt, hogy melletted szintén egy szenvedő magyar ember áll, lélekben légy erősebb és bizakodóbb! s jó erősen fogd meg magyar test* véred kezét. Ehhez pedig munkamódszerünk úgy alakult, hogy vizsgáljuk meg a multat minden ízében s ami jó és korszerű, azt tovább építsük, ami pedig korunk új kívánalmainak nem felel meg, ahelyett valami jobbat és korszerűbbet adjunk. Ezt a munkát az egyéni beszélgetéseken kívül hiva* talosan az idén rendezett 21 választmányi gyűlésünkön beszéltük meg. Választmányi gyűléseinken legtöbbet foglalkoztunk a Kollégiumi Lapok* kai, könyvtárunkkal, ünnepségeinkkel és pályatételeinkkel. Volt képzőtársasági tagjainkkal a kapcsolatot a Kollégiumi Lapokkal tartottuk fenn. Szerkesztők és szerkesztő bizottság nélkül jelent meg a lap, de mögötte névtelenül ott állt egy kis sereg, amely újabb és újabb ötletek* kel szolgált és segített minket, hogy olyan lapszámokat tudjunk olvasóink kezébe adni, amelyekből egyéni meglátások és tapasztalatok sugároznak az olvasó felé. Lapunknak ez évben 7 száma jelent meg, köztük egy két* nyelvű, finn és magyar szám. Finn cikkeinket finn újságok is átvették, a budapesti finn követségtől pedig 20 finn nyelvű újtestámentunvot kap* tunk és így fejezték ki örömüket a kísérő levelükben: »Rendkívül nagy örömünkre szolgál a magyar diákság ilyetén vállalkozása«. Jelentős helyet kapott lapunkban többek között a népi*gondolat és a magyar népdal. E munkánk visszhangjaként Kodály Zoltán küldte meg nekünk egy kis füzetét sajátkezű aláírásával. A képzőtársaság műhelyéből címmel pedig egy új rovatot indítottunk meg, amelyben tájékoztattuk olvasóinkat a képzőtársaság munkájáról. Érdekes dolog még a lapokkal kapcsolatban, hogy a mellett, hogy öt szám nyomdaköltségét, vagyis 600 P*t kifizettünk, kifizettük még a múltból fennmaradt 350 P adósságot is. Ha a hátralékos előfizetőink rendezik adósságaikat, mi is ki tudjuk fizetni teljes egészében nyömda*számlánkat. Sok gondot fordítottunk könyvtárunkra, mert hiszen tagjaink önkép* zése nagy részben innen indul ki. Az év eleji nagy selejtezés után újra kata* logizáltuk és egy új gépelt katalógust sokszorosíttattunk, hogy ezáltal is élénkké tegyük könyvtárunk forgalmát. Majd megindult a nagymértékű könyvbeszerzés s kb. 300 P*t fordítottunk bevételeinkből új és kor* szerű könyvekre, indokolva könyvbeszerzéseinket azzal, hogy így mara* dandót és értéket tudunk adni az utánunk következők kezébe. Ilyen újon* nan beszerzett könyvek pl. Karácsony Sándor: Magyar észjárásba és Ma*