Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1939

II. Vallástörténet tanítása és a középiskola V. osztálya

Konventi Tantervünk szerint a különböző vallásalakok bemutatásán keresztül kell szemléltetni a vallás szükségességét elsősorban. Ezt még arány* lag könnyen elérhetjük, csak hivatkoznunk kell arra, hogy úgy az et no gr a^ fia, mint a lélektani megfigyelés azt mutatja, hogy vallásnélküli népeket, vallásos képzeteket nélkülöző törzseket sem ia múltban, sem a jelenbenj még nem sikerült találni. Tehát a vallás az ember szellemi életének egyik/ szerves része, mely ép úgy hozzátartozik lelkűnkhöz, mint az öntudat., Augusztinus szavait idézve: »Te Istenünk úgy teremtettél bennünket, hogy, szüntelenül Hozzád vágyakozik a mi lelkünk és addig meg nem nyugszik; míg csak Benned el nem pihen«, vagy amint a nagy filozófus Spencze(r mondja: »Elfogulatlan gondolkodás annak megállapítására kényszerít, hogy a vallás, mely mindenütt megjelenik, jmint az emberi élet természetfeletti járuléka, mely az emberi történelem egész szövedékén átvonul, örök és letagadhatatlan tény«. Vallás nélkül az ember lelke csonka. A vallástalan^ ság sohasem eredeti, sohasem természetes állapota a léleknek, hanem tér?« mészetellenes, mindenkor elfajult kulturának az eredménye, akár az egyes embernél, akár a társadalom életében .tapasztaljuk. Minden egyes emberinek és minden népnek meg volt és meg van minden időben, a maga vallása, mert az ember, mint öntudatosan gondolkodó lény szükségszevüeri kapcsom lódik össze egy érzékfeletti, természetfeletti hatalommal. Mikor az ember öntudata, szellemi élete kibontakozik a természetből és mint különálló zárt »én« megkülönbözteti magát attól, akkor egyúttal ráeszmél arra is,, hogy nála hatalmasabb, világfeletti, abszolút szellem rendelkezik felette és ez szent félelemmel tölti el lelkét, majd megérzi, hogy csak e\z a világfeletti abszolút szellem képes megőrizni az ő kicsiny parányi életét a fenyegető veszedelmektől. A neki való átadás érzése a biztonság tudatával, megnyug* vással tölti el lelkét és erőforrást nyújt neki küzdelemeiben. Természetesen; a primitiv vallásokban még csak homályos sejtelem ez, de a magasabb rendű vallásokban már tisztultabb és határozottabb alakot ölt. Azonban hogy a vallás egyetemes .tényét ne csak így felületesen, hanem valóban is megérthessük, nem elég a tapasztalatra hivatkozni, hanem fog* lalkoznunk kell a vallás lényegével és a vallások alapjául szolgáló Jdjelen* téssel is. Ha pedig még tovább akarunk mienni és a keresztyén vallás ab* szolutságát is meg akarjuk értetni, ebben az esetben elengedhetetlenül szük^ ségünk van a kijelentés tartalmát jképező istenfogalomnak, erkölcsi felfog gásnak és a váltságtannak is a vizsgálatára az egyes vallásokban. Ez pedig már valóban nagyon sok a 14—15 éves növendékeknek. Az Egyetemes Konvent Tanterve pedig határozottan ezt kívánja. Á vallás lényege. A vallásnak olyan meghatározását adni, amely minden szempontból tökéletes volna, még soha senkinek nem sikerült. Mert a legtöbben — elte* kintve attól, hogy a saját vallásuk szemüvegén keresztül akarják a vallási