Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1934

IV. Jézus-regények. Irta és a theol. akadémia 1934. szeptember 19-én tartott évnyitó ünnepélyén felolvasta: Dr. Tóth Endre főisk. igazgató

— 27 — És nem idegenkedhetünk tőle, ha a szépirodalom is segítségünkre jön e cél megvalósításában. Igehirdetésünk s minden szolgálatunk és egész életünk központja maga a Mester Jézus Krisztus! Őt hirdetjük, Őt akarjuk szolgálni, legfőbb törekvésünk, hogy életünket az Ő tanítása szerint formáljuk. Mint lelkipásztoroknak legfőbb kötelességünk, hogy az Ő személyét, tanítását s életét állítsuk a hivek életének középpontjába s minden-, nemii érdeklődésünket Őrá irányítsuk. És ha a szépirodalom is segítségünkre van ebben, örömmel kell fogadnunk ezt a segítséget is! Az érdeklődés a háború óta talán fokozottabb mértékben irányul ő felé. Nem mintha a háború előtt is ne lett volna az Ő élete probléírta tudósok, művészek és irók számára. A háború után azonban szinte egymást érik a Jézusról szóló Írásművek s azok között a regények is. És az olvasók nagy tömege nyúl ezek után a könyvek után, élő igazolásául annak, hogy az embertömegekben megvan, ha egyéb nem, a puszta érdeklődés, de sokakban az égető szomjúság is az Ő személye után. De vájjon a szomjúság kielégülést talál-e abban az italban, amit a szépirodalom termékei nyújtanak? A segítség, amit e réven kapunk, előbbre visz-e a cél felé? Ez tulajdonképen az az ok, ami miatt ezekkel most foglalkozom s ezek azok a kérdések, amikre feleletet szeretnék adni. A három regény, amit kiválasztottam, magyar nyelven körülbelül egy időben jelent meg. Az egyiket Wallace: Ben Hur című munkáját a Szent István Társulat adta ki 1925-ben. (Bár eredetije 1880-ban jelent meg s első magyar nyelvű fordítása is 1894-ben, de az érdeklődés a háború után, amikor filmre is feldolgozták, fordult felé s így jelent meg új fordítása is.) A másik Sinclair Upton: Az ács fiának hivtlak c. regénye a Népszava könyvkereskedés kiadványaként 1925-ben látott magyar nyelven napvilágot. A harmadik irója Makkai Sándor, az erdélyi egyházkerület író-püspöke s munkájának, mely Elet fejedelme címet visel, első kiadása 1924-ben jelent meg. (Második kiadása 1934-ben.) Tehát három különböző világnézet képviselői nyúlnak hozzá a kérdéshez. Az elsőnek főszereplője nem is Jézus, hanem Ben Hur, a zsidó fejedelmi ivadék, de az egészen keresztül hat mégis Jézus s élete beleszövői dik a regény menetébe. A második nem a bibliai Jézus életrajzot adja, hanem a mai, háború utáni Amerika életébe próbálja beállítani Jézust, — míg a harmadik hét különböző, de egymással szoros kapcsolatban álló novellát ír s irását a bibliai korba állítja bele. Mint látszik, mind a három joggal tarthat rá szátaot, hogy érdekes legyen. És mind a háromtól joggal várjuk, hogy segítségünkre legyen. Vegyük őket közelebbről vizsgálat alá. És lássuk meg, hogy egyikegyik mennyiban felel meg az általiunk felállított követelményeknek? Hosszúra nyúlna, ha a regények tartalmát részletesen ismertetném, de azért egy-két szóval mégis szólnom kell erről is.