Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1931

V. Theologiai akadémia

- 19 foglalkozott: A dialektikai theologia a theologiai oktatásban (előadó dr. Tavaszy Sándor, Kolozsvár); A lelkészi továbbképzés (előadó dr. Varga Zsigmond, Debrecen); A lelkészi túltermelés (előadó dr. Kovács J. István, Budapest); A theol. akadémiák vendégbarátsága (előadó Marton János, Sárospatak) ; A vallástanári vizsga reformja (előadó Csikesz Sándor, Debrecen); Középiskolai tanáraink lelkészi képesítettsége (előadó dr. Vasady Béla, Sárospatak) ; A lelkészi vizsgálatok díja (előadó Marton János, Sárospatak); A theologiáknak a genfi Társadalomtudományi Intézet munkájába belekapcsolódása (előadó dr. Trócsányi Dezső, Pápa). A konferencia elnöke dr. Pongrácz József, jegyzője Marton János volt. c) Oktatás, nevelés. Az előadások szeptember 18-tól december 17-ig tartottak s az I. félévet befejező kolloquiumok január 7-től január 30-ig voltak; a II. félévet február 5-én kezdtük meg, s a május 30-tól junius 18-ig tartó párbeszédes vizsgákkal fejeztük be. A kolloquiumokon dr. Antal Géza püspök és Vargha Kálmán főiskolai gondnok urak jelentek meg az egyházkerület és a főiskolai igazgató-tanács képviseletében, ugyanők a tanárok előadási óráin évközben többizben megjelentek. A párbeszédes vizsgákról a hátrább található táblázatos kimutatásokban számolunk be. A hallgatók önmunkásságát illetőleg a főiskolai, theologiai önképzőköri és főiskolai ifjúsági képzőtársasági pályázatokra utalunk, melyeken papnövendékeink díjakat nyertek. Az önmunkásságot elősegítette a főiskolai könyvtár, mely készséggel szerezte be a dolgozatokhoz, pályamunkákhoz szükséges forrásmüveket, a theol. szemináriumi terem és könyvtár. Az élőnyelvek közül a német, angol és holland nyelvet az önként vállalkozók tanulták úgy, hogy egy idegen nyelv tanulása mindenkire kötelező volt. Az egyetemes konvent 1929 április 9—11. napjain tartott gyűlése 102. jegyzőkönyvi pontja értelmében akadémiánk ez évben is folytatta a szükséges intézkedések megtételét, hogy az 1929 ősz óta az I. évre beiratkozott növendékek a tanítói oklevelet is megszerezhessék. Az I. éves papnövendékek számára az énekelméletet és a zenét heti 2—2 órán állítottuk be, ugyanilyen óraszámban volt kötelező e két tantárgy a II. és III. évesek számára. E szempont vezérelte az összes neveléstani tárgyak előadását. Előadtuk mindazon tárgyakat, melyek a különbözeti vizsgákon szerepeltek, azokat pedig, melyek a tanítóképesítő vizsgán vannak előírva, a III. éves növendékeink külön órákon ismételték el. A gyakorlati kiképzési órák a pápai m. kir. állami tanítóképző-intézetben vannak, melynek igazgatósága és tanári kara nagy megértéssel és ügyszeretettel állt mindenben rendelkezésünkre. Az I. évesek közül naponta egy vagy kettő megy el a gyakorlóiskolába hospitálni, tehát figyelni és jegyezni, a Ii. évesek együtt mennek el hetenként egyszer két órára tanítási előkészítésre és bírálatra; a III. évesek pedig heti 3 órán végzik az előírt próbatanítást. Az alkotmánytan és jogismeretek, a mezőgazdaság és közgazdaság előadásánál is szem előtt tartottuk a tanítóképesítői vizsga kívánalmait. Az egészségtant az I—II. éven heti 1, a rajz- és kézügyességet az I—II. éven heti 1 órán tanulták, a III. évesek pedig az 2*