Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1927

III. Átöröklés és nevelés. Irta: Varga László gimn. r. tanár

— 43 — újabban, 1900 óta, De Vries, Correns és Tschermak kísérletileg- is megerősítettek. Szerintük a szülők minden tulajdonsága önálló egység, gen alakjában megy át az utódokra. Ezek az egységek ne!m úgy egyesülnek más egységgel, mint a vegyületet alkotó elemek, amelyekben az egységek sajátságai többé nem ismerhetők fel, hanem mintegy keveréket alkotnak, amelyekben az alkatrészek mindegyike megtartja eredeti sajátságait. Az apai és anyai gen-ok a zygotában együttesen vannak meg. Kereszteződésnek az egymástól eltérő szülők között létrejött ivaros folyamatot nevezzük. Az így keletkezett utód a hybrid. Ha a két szülő csak egy-egy tulajdonságban különbözik egymástól, akkor monohybrid, ha két tulajdonságban különböznek, dihybrid s ha több tulajdonságban különböznek, polyhybrid származik. A monohybridek átöröklés-viszonyai a legegyszerűbbek s az átöröklés ezeknél az els*ő utódon háromféleképen jelentkezhetik: 1. A két tulajdonság egymással keveredik, intermediaer-hybrid keletkezik, pl. a fehér virágú és piros virágú Mirabilis jalappa utóda rózsaszínű virágú. 2. A két tulajdonság nem jelentkezik keverten, hanem csak az egyik szülő tulajdonsága uralkodó. így pl. a píros virágú borsó és a fehér virágú borsó első utóda piros virágú. Ez a Mendel-féle prcievalentia-szabály. 3. A két tulajdonság mindegyike külön-külön mozaikszerűen eloszolva lép fel, ilyenkor mozaik-hybrid keletkezik. Pl. a tüskés termésű és sima termésű Datura utódának termése helyenként tüskés, helyenként sima. A dihybridek átöröklési törvényeit Correns

1 az általa bemutatott tengeri (Zea mays) kísérlettel állapította meg. Ö a tengeri sima és fehér szemű változatát keresztezte a ráncos kékszemű cukortengerivel. Domináns volt a sima és a kék jellemvonás. Az első ivadék szemtermése mind sima volt keverten fehér és kék szemekkel. A második ivadékon már négyféle szemet lehetett találni: 1. sima-fehér, 2. ráncos-kék, 3. sima-kék és 4. ráncos-fehéret. Ezek közül három kék esett egy fehérre, három sima egy ráncosra, továbbá a simák között épúgy, mint a ráncosok között, három kékre esik egy fehér szem, vagy pedig a kékek közöt't, épúgy mint a fehérek között, három simára esik egy ráncos, szóval kilenc sima-kékrtí esik három sima-fehér, három ráncos-kék és egy ráncos-fehér. A polyhybridek eseteivel Johannsen

2 foglalkozott s törvényeit a dihybridek számadataiból állapította meg. Az itt felsorolt átöröklési törvények is kétségtelenül igazolják, hogy az átörökölhető tulajdonságokat mindenkor a chromosomák viszik magukkal a szülőkről az utódokra, ezeknek kialakulásától függ az utód testi-lelki strukturája. Most érkeztünk el tárgyunknak legszebb, de egyúttal legnehezebb 1 Correns C.: Bastarde zwischen Maisrassen mit besond. Berücksichtigung der Xenien. Bibliotheca bot. Stuttg. 1901. 2 Johannsen W.: Über Erblichkeit in Populationen und in reinen Linien. Jena, 1903.