Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1927

III. Átöröklés és nevelés. Irta: Varga László gimn. r. tanár

— 41 — Dr. Szabó Z.

1 megfigyelései szerint mielőtt a karyokinesis megindul, a sejtmag fonalzatában nyugalmi állapot volt észlelhető. Amint az osztódás folyamata megindul, következik a rendeződés állapota, amikor is a sejtmagban látható gombolyagszerü spirema fonalzat megrövidül s ugyanakkor meg ;is vastagodik, egyre élesebben elkülönül, hajtásainak száma kevesebb lesz és chromatin anyaga gyarapodik. A rendeződés után a fonalzat feldarabolódik magelemekre, chromosomákra. A továbbiakban a chromosomák a sejt hossztengelyére merőleges és az azt felező sík, az aequatorialis sik felé tömörülnek, ahol csillagszerű elhelyeződés után megalkotják a sejtmaglemezt. Ezen elhelyezkedés közben, a rendszerint patkó alakú chromosomák hosszában ketté válnak. Az így keletkezett félchromosomák a sejt hossztengelyének 'irányába, vagyis az aequatoralis sikra merőlegesen a sarkok, polusok felé vonalnak olyképen, hogy mindegyik chromosoma egyik fele az egyik, másik fele a másik sarkhoz vonul, ahol ismét csillagszerűen helyeződnek el. A sarkokon tömörült chromosomák azután ismét gombolyagszerü magfonalzattá alakulnak, miáltal létrejön a két leánysejtmag s végül a két leányse'jtmag is nyugalmi helyzetbe kerül. Tévedés volna azt hinnünk, hogy az osztódásnál a sejtmag többi része nem játszik szerepet. A chromosomák munkája közben a környező cytoplasmában figyelhetünk még meg jelentékeny elváltozásokat. Miközben a chromosomák megalakulnak, a sejtmaghártyával határos cytoplasma is fonalas, szálkás szerkezetű lesz, mely szálkás cytoplasma rész a sejtmagi két átellenes csúcsán tömörül és megalakítja a pólusokon a sarki sapkákat. Ezek eleinte homogen szerkezetűek, de később a cytoplasma itt sugaras fonalrendszert alkot. A két sarki sapkából kiindulva igen finom plasmafonalak különülnek el, amelyek a sapkának a sejtfal közepére erősítetí csúcsából kiindulva, a középlemez felé sugárzanak és ismét a másik pólu~ son egyesülnek, megalakítva ilyenképen a magorsót. A magorsó finom fonalrendszere kétféle fonalból áll és pedig a két pólust összekötő támasztófonalakból és a pólusoktól a középsikig érő és végükkel a chromosoma felek patkóhajlásának közepére tapadó húzó fonalakból. A chromosoma feleket a megrövidülő huzófonalak vonják a támasztófonalak mentén a két pólushoz olyképen, hogy a chromosoma felek ezen útjában a patkóalak görbülete helyezkedik a vontatás irányába. Később a magfonalzattá tömörült chromosomákból keletkezett leánymagvakban a nucleolus is felismerhető lesz. Ilyen bonyolult folyamatok eredményeként keletkeznek az új sejtek. Ha pontosan megfigyeljük ezeket a folyamatokat, könnyen megállapíthatjuk, hogy az egész osztódásban legfontosabb szerepe a chromosomáknak van, hiszen tulajdonképen ezek osztódnak, vándorolnak és egyesülnek újra. Jogos tehát az a feltevés, hogy az átörökléssnek a lényege a 1 Dr. Szabó Zoltán: A növények szervezete. Bp. 1922.