Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1927
II. P. Szathmáry Károly. Irta: Horváth Endre gimn. r. tanár
— 34 — regény kezdete »A csehek Magyarországon« rákosi jelenetét juttatja eszünkbe. A külső beállítás mindkét műben teljesen azonos. Itt a zugligeti remete a Gellért lejtőjéről szemléli szolgájával a Rákoson összegyűlt választókat, miközben pesszimisztikus érzelmeinek keserű szavakban ad kifejezést; amott a királyi vár erkélyében jelenik meg két férfiú, az öreg Bornemissza s egy ifjú, kik fájó szívvel látják maguk körül a pusztulás ezer jelét, de a következő pillanatban figyelmüket egyszerre a Rákos felé irányítja az a porfelleg és tolongás, melyből csakhamar Báthory István nászmenete bontakozik ki. Az elbeszélés folyamán nemsokára egy másik ismerős motívumra akadunk. Jajcza ostrománál egy török megsebesíti Bórát, kit a hirtelen megjelenő Keglevics lovára emel s kiment az öldöklő tömegből. Bóra lázas álomba merül s folyton csak Keglevics nevét hangoztatja, kinek nyakát többször szerelmes öleléssel karolja át. Ismereites, hogy Jósika Abafiának legszebb motívumai közé tartozik Csáky Gizella lázálma, melynek rajzolásánál az író ritka megfigyelő és psycho-analizáló képességet árult el. Bizonyára Szathmáryra is nagy hatással volt Abafi idézett helye, melyhez foghatót azonban sem ő, sem mások ne.m tudtak alkotni. II. Lajos mésalliance-a Schönberg Louise-val eszünkbe juttatja Mátyás és Izabella hasonló viszonyát. A két motívum nem mondható ugyan aronosnak, de valószínű, hogy Szathmáry Jósika után határozta el hasonlónak az alkalmazását. Természetesen a Magyarhon fénykorában is fontos motívum a király és az egiyszerü nemes leány házassága s itt Jósikától eltérőleg a boroszlói polgármester leányát szerepelteti Szathmáry, minthogy a történeti kutatások ekkor már kiderítették, hogy nem a csillagász leánya, hanem a boroszlói polgárleány volt Mátyás közrendből származó arája. Bensőbb a kapcsolat Jósika és Szathmáry következő motívumai közt: A csehek Magyarországon című regény kezdetén találjuk a hussziták éjjeli istentiszteletének leírását, melyet Zokoli egy oszlop mögött meghúzódva végig hallgat. A kaland ránézve könnyen végzetessé válhatott volna, ha lovag voltát bátor fellépésével be nem tudja bizonyítani. A Sirályban ennek megfelel a lutheránusok titkos hálaadásának rajza. Zokoli jellemrokona, Herczeg, jszintén véletlenül jut a düledező ház tájékára, melynek földalatti rejtekében ő is végig hallgatja az új hitet vallók ájtatoskodását. Mint Zokolinak Szeréna, úgy tűnik fel néki a gyülekezetben Verbőczi Ilona. Az ő élete is veszélyben forog, amennyiben a katholikusok fegyveres emberei betörnek, de vitéz karjával átvágja magát azok tömött során. Itt már kétségtelenül meg lehet állapítani, hogy Szathmáry Jósikától kölcsönzőt!. Ez áll a következő motívumra is: Elemér, a »Sas«-nak szerepeltetésére is. Zokolit Szilágyi bevádolja Mátyásnál s árulónak nevezi, mire a büszke lovag álarcot ölt s mint ismeretlen vitéz szolgál a király seregében, nevét félelmetessé teszi a cseh rablók előtt. Az arcát borító sisakrostélyt csak