Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1927

II. P. Szathmáry Károly. Irta: Horváth Endre gimn. r. tanár

— 35 — akkor emeli fel, amikor Angyal diák nyiltan bevallja, hogy a Zokolinak tulajdonított áruló levelek tőle származtak. Herczeget Szathmáry nemcsak a rejtett imahelyre vezeti el, de Elemérnek a szerepét is végigjátszatja vele. Ellene is felhozzák a hazaárulás vádját, melyet mint ismeretlen lovag vérrel mos le. A fedettarcu vitéz mindig első a török ellen küzdők sorában, amiért is megkapja a »Török rém« nevet. Becsületének tisztázása, épúgy mint Jósikánál Eleméré, nagy ünnepség keretében a király előtt történik, ki bőkezűen megjutalmazza. A két tárgyalt motívumnál a Jósika megfelelő helyeivel való véletlen egyezés eshetősége teljesen kizártnak mondható, itt határozott kölcsönzéssel állunk szemben. Szathmáry többi regényeiben erre az egyenes kölcsönzésre már nem találunk példát, kivéve utolsó regényét ,melynek egyik motívuma szintén Jósikához vezet bennünket. »A kiengesztelt átok«-ban az öreg Bereghy kimondhatatlan ellenszenvvel viseltetik a Telegdy család iránt, mig fia, Gábor szenvedélyesen beleszeret Telegdy Gizellába. Mivel azonban tudja, hogy apja úgysem egyeznék bele e házasságba, cselhez folyamodik. Gizellát rábeszéli, hogy egy óvodában vállaljon óvónői állást. Ez megtörténvén, Gábor bemutatja atyjának az óvodát s annak vezetőjét, kinek angyali szelídsége és jósága oly nagy hatást gyakorol az öreg Bereghyre, hogy az nyiltan bevallja, hogy fiának sohasem kívánna jobb feleséget. Most már tehát semmi sem áll útjában Gábor boldogságának. Ha emlékeinkben kutatunk, az elbeszélt történet olvasásánál Jósika »Várt leány várat nyer« cimü regényének egy fejezete jut eszünkbe. Tahy Ferenc fiának, Istvánnak, minden áron Sárkándi Advigát szeretné feleségül megszerezni. Az apa terve azonban ellenkezik a fiú érzéseivel, amennyiben az a Sárkándy házban vendégként tartózkodó Szűcs Margitba szerelmes. Az idősb Tahy arisztokratikus felfogása leküzdhetetlen akadályokat gördítene fia házassági terve elé, ezért István elhatározza, hogy csellel fogja atyja beleegyezését megszerezni. Tervének mi/ndkét leányt sikerül megnyernie. Margit a »Leányház«-ba érkező Tahy Ferencet mint Sárkándy Adviga fogadja. A csiel sikerül. Az örieg Tía'hynak végtelenül megtetszik Margit, kit ő Advigának gondol s kijelenti, hogy erényei miatt még akkor is szívesen elfogadná menyének, ha Bürgözdi Jucinak hívnák. Természetes, hogy az öreget szaván fogják s Istvánból és Margitból boldog pár lesz. E tartalmi vázlatból is kitűnik, hogy itt azonos motívumok szerepelnek, különben nem lehetne megmagyarázni e feltűnő egyezést. A mondottakból világosan kitűnik, hogy Scott, Jósika és Szathmáry regényköltészete számos rokon vonást tüntet fel, de amint Jósika esztetikai elveiről és gyakorlati eljárásáról senki sem mondhatja, hogy azok azonosak Walter Scottéival, épúgy Szathmáryt sem lehet Jósika szolgai utánzójának nevezni. Igaz, hogy sokat köszönhet Jósikának, s annak befolyása félreismerhetetlen, mindazonáltal regényköltészetében nem egy vonást találunk, 2*