Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1927

II. P. Szathmáry Károly. Irta: Horváth Endre gimn. r. tanár

- 33 ­forduló erkölcsi célzatra. Szerinte Jósika regényei egy-egy erkölcsi tételt érzékítenek meg. Papp Ferenc szerint 1 Jósika regényeiben az erkölcsi cél csak látszat. Legfontosabbnak Jósika a szép, érdekes mesét tartja, azt mondja, hogy a regényt az teszi igazán regénnyé, ez a lényeg, a többi csak forma. Ha nem tévedünk, azt akarja ezzel Papp mondani, hogy Jósika az olvasó­közönségre bízza a tanulság levonását. így jár el Szathmáry is, ki szintén hangsúlyozza az erkölcsi tendencia fontosságát, de azért sohse ad erkölcsi leckéket regényeiben, hanem azok tárgyát mindig úgy választja, hogy a tanulság önként adódik. Jósika regényei minden szándékolt erkölcsi célzatosság nélkül is neme­sítő, felemelő hatásúak, amennyiben azokban Jósikának a természet szép­ségei iránt oly fogékony s a vallás tanításait híven megőrző expansiv lelke nyilatkozott meg. Családja ismeretes volt a vallás kiváló tiszteletéről, s a szülei házban felköltött vallásos érzülete még erősödött, mikor a kolozs­vári piaristák iskolájába került, hol Gúl nevü szerzetes tanárának életmódja, vallásos ihlettsége nagy hatással volt rá. Bizonyára nem járunk messze az igazságtól, mikor azt állítjuk, hogy A hat Uderszki leányban szereplő Miszlavin nem egy vonását Gúltól kölcsönözte. Mily nemes, fenkölt papi alak ez a Miszlavin, ki mindig megjelenik, valahányszor a veszély Damokles kardjaként függ Bruna és nővérei feje fölött. Azonban a vallásos érzület eszményítésére Jósika inkább és gyakrabban választ nőalakokat, meg­dicsőítve őket a fenköltség és erények magasztos vonásaival. Szathmárynál is azt találjuk, hogy a vallásos érzés lelke alapvonásai közé tartozott, de nála bizonyos felekezeti színezettel jelentkezett. A fenkölt s apostoli önzetlen vallásosság igazi képviselői a protestáns gályarabok (Az ábrándozok), a református prédikátorok, kiknek merő ellentéteként mutatja be az önző, politikai s társadalmi békét megbontó jezsuitákat (Az ábrándozok, Az ország sebei). Távolról sem akarjuk ezzel azt mondani, hogy Szathmáry a türelmetlen vallásosság szószólója. Valóban nincs regé­nyeiben semmi, ami erre mutatna, sőt ellenkezőleg, az ő vallásának alapja a szeretet, melyet senkitől sem von meg s erkölcsi nézetei olyanok, melye­ket bármely felekezet tagja is magáénak vallhat. Szathmáry mély vallásos érzése hatja át nemes jellemeit is, kik nem zúgolódnak, ha veszély, csapás éri őket, hanem megnyugszanak a »sors« végzésében. A tárgyalt általános rokonvonásokon kivül, melyek Jósika és Szath­máry regényeit közelebbi viszonyba hozzák egymással, még egy pár motí­vumra is rámutathatunk, melyek mindkét irónál előfordulnak. Különösen a Sirályban találunk egyes részleteket, melyek olvasásánál úgy érezzük, hogy ezek megírásánál Szathmáry azokból az emlékekből merített, melyek Jósika műveinek olvasása közben raktározódtak el emlékezetében. Mindjárt a 1 B. Jósika Miklós és B. Kemény Zsigmond. Bp. Sz. 1909. 3

Next

/
Thumbnails
Contents