Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1927

II. P. Szathmáry Károly. Irta: Horváth Endre gimn. r. tanár

— 21 — Szathmárynak mindig az volt a főtörekvése, hogy a kort fesse. »Egy kort rajzolok a nemzet életéből azok után, miket ősapáink emlékben hátrahagytak«, mondja maga a Magyarhon fénykorában.

1 A történeti alakokat kqruk képviselőinek tartja s jellemei mind hozzájárulnak a kor képének tökéletesebbé tételéhez. A Sirály-ban a pusztulás és erkölcsi romlás ecse<telésével kezdi elbeszélését. A főnemesek önző hazaszeretete s kapzsisága kifosztotta a nemzetet, a kincstár kiürült, a király rossz tanácsosok hálójába került, a honfiakat a párto,skodás egymás ellenségévé tette; ily körülmények között be kellett következni az irtózatos katasztrófának. Az összes események, az epizódok mind korfestő jelentőségűek s minthogy e tekintetben egyenlő fontosságúak, nem alárendeltségi, hanem mellérendeltségi viszonyban vannak egymással. Ez természetesen nagy kárára van az egységes koncepciónak s valóban azt lehet mondani, hogy Szathmáry regényei mind lazán összefüggő, de korfestő elbeszélések, epizódok gyűjteménye, melyeket nem előre megkonstruált mese, hanem az ezen történetekből önként fakadó elbeszélés fűz össze. Állításom igazolására egymás mellé sorakoztatom a »Magyarhon fénykora« képeit: 1. Mátyás sétalovaglása közben egy parasztfiuval, Derzzsel ismerkedik meg, kit felvesz a fekete seregbe. 2. A zendülők leverésére Moldvába megy, hol Derzs megmenti életét. 3. Podiebrad ellen vonul s útközben megszáll Pozsonyban Bánffy Miklósnál, kinek szivében a féltékenység ver gyökeret, mikor feleségét és Mátyást bizalmas beszélgetésben találja. Derzs szerelemre gyúl a várnagy sógornője iránt. 4. A cseh háború befejezése után Mátyás újból útba ejti Pozsonyt. Bánffy nejét féltékenységből beckói jószágára küldi. A királyt ez mélyen sérti, ezért Bánffyt árulással vádolva bilincsekre vereti. Derzs a király életét veszélyeztető orgyilkosokat lefegyverzi. Itt találkozik Derzs Mihály bátyjával, ki elpanaszolja néki családja pusztulását, melynek okozója egy rosszlelkü lány és a kegyetlen földesúr, Ujlaky volt. 5. Bánffy mint álarcos lovag kis éri Mátyást. 6. Derzs a király engedelméből egy kis csapattal rokonainak megmentésére indul. 7. Mátyás Boroszlóban titokban megesküszik a polgármester leányával, a szép Máriával. 8. Mátyás Bécsben Frigyesnek bosszantására, ki leányát a magyar királynak szánta, bemutatja Máriát. 9. A költséges hadjáratok miatt kitör az elégületlenség, melynek szítója Bánffyné, ki Derzset is meg akarja nyerni tervének. 10. Mátyás újra a csehek ellen vonul. Egy huszárcsiny kivitelére indulva Bánffyt bizza meg, hogy neje és gyermeke fölött őrködjék. Mária Mátyás meghagyására megtántorítja szerelmében Bánffyt s ezzel bebizonyítja a király, hogy ugyanazon férjek, kik nejeiket szenvedélyesen félteni szokták, igen kevéssé tisztelik a mások jogát s a kisértet percében gyakran gyöngébbek azoknál, kiket a csábítás vádjával hajlandók terhelni. 11. A hadjáratnak végeztével Mátyás Pozsony alá vonul, Bánffynénak levélben szei M. H. F. K. I. 158. 1.