Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1927

II. P. Szathmáry Károly. Irta: Horváth Endre gimn. r. tanár

— 19 — tek. A kisdedóvás érdekében erős társadalmi agitációt fejtett ki. Ezt a célt szolgálták az egyesület megbizásából készített röpiratai és utasításai,

1 valamint személyes utazásai. Bejárta a vidéki városokat, melyekben értekezleteket, buzdító beszédeket vagy felolvasásokat tartott a nevelésügy érdekében. 1881 után ezek szinte hivatalos jelleget öltöttek, amennyiben Trefort Ágoston ez évben Szathmáryt Tisza Kálmán neje, az Országos Kisdedóvó egyesület elnöke^ ajánlására a kisdedóvodák fölötti miniszteri biztosi megbízatással ruházta fel. Szathmáry tudta jól, hogy a kisdedóvás ügyét csak úgy juttathatja diadalra, ha keresztülviszi, hogy annak előmozdításáról országos törvény intézkedjék. Még 1875-ben, képviselő korában egy törvényjavaslatot készített a kisdedóvás ügyének országos rendezése tárgyában s bár a ház elhatározta, hogy tárgyalni fogja, először a tanügyi bizottsághoz utasította, hol az megrekedt, minthogy a kormány ez ügyben még nem látta a törvényhozás napját elérkezettnek. Midőn a vallás és közoktatásügyi minisztérium vezetését Csáky Albin gróf vette át, a kisdedóvás ügyében sürgős intézkedés történt. Szathmáryt megbízta egy javaslat elkészítésével, melyet az már az 1889. év tavaszán benyújtott. A javaslat némi módosítással tárgyalás céljából már a ház asztalára került, azonban a sors megtagadta Szathmárytól a végleges diadal fölött érzett örömöt. A végzet úgy akarta, hogy befejezze földi pályafutását azon a napon, midőn a ház az általa szerkesztett törvényjavaslatot napirendre tűzte. Mindazonáltal megnyugvással tekinthetett vissza Szathmáry utolsó perceiben letűnő életére, amelynek minden napját a hazáért, nemzetért való munkálkodás, annak szellemi s erkölcsi emelésére irányuló buzgólkodás töltötte be. III. Szathmáry mint regényíró. Szathmárynak, a regényírónak, a történelem kiapadhatatlan forrása. A régmúlt időkön kezdve a közelmúlt eseményei felé fordul s végül korának társadalmi életéből merít tárgyat. Regényírói elvei. Hogyan érvényesítette ezeket a gyakorlatban ? Jellemei. Regényírói sajátságai Az ország sebei cimii regénye alapján. Szathmárynak, a regényírónak, a történelem volt kiapadhatatlan forrása. Első kísérleteitől kezdve újra meg újra a történelemhez fordul tárgyakért, melyet tudományosan is művelt s melynek lapjairól felemelő s lelkesítő elbeszélésekhez bőven gyűjthetett adatokat, A mohácsi vész idejebeli közállapotok festésével nyitotta meg történeti regényeinek sorát a 1 Utasítás a városi kisdednevelő-óvóintézetek és falusi óvodák felállítása és szervezése ügyében. Pest, 1878. Emlékirat a magyarországi kisdednevelés nevezetesebb mozzanatairól. Bp. 1878. 2*