Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1927

II. P. Szathmáry Károly. Irta: Horváth Endre gimn. r. tanár

— 14 — egy-egy részét felölelő regényt is adott az olvasó közönség kezébe: Bethlen Miklóst

1 és a Vetélytársakat.

2 Mindkettőben a fejedelemség elnyeréséért folytatott nyilt és alattomos harcok s az ezekből kifejlődött személyes bosszúk alkotják az események láncolatát. Máramarosszigeten szerkesztette Szilágyi Istvánnal, a liceum nagynevű igazgatójával együtt a Szigeti Album-ot az 1859. évben leégett Sziget tüzkárosultjainak javára s innen írta a Vasárnapi Ujság-ba terjedelmes cikksorozatát a szép Máramaros megyéről a Tisza bölcsője cimmel. A következő években Izabella,

3 Történeti alakok,

4 A bujdosók,

5 A kosztolányi hölgyek

0 tanúskodnak a regényiró buzgó munkálkodásáról. De a történetbúvár is adatok után kutatott s ennek a fáradozásnak volt az eredménye a II. Rákóczi Ferenc és nevezetesebb kortársainak némely kiadatlan eredeti leveleik cimü gyűjteményes munka.

7 Buzgó fáradozásának eredménye Máramarosszigeten a liceumi önképzőkör alapítása, dalárdát és zenekart szervezett s a tornatanítás behozatalát sürgette. Működésének egyik emléke még az iskola muzeumának és szép ásványgyűjteményének megteremtése. Szathmáry mint nagyenyedi tanár is folytatta írói munkásságát, jóllehet az iskola is eléggé lekötötte idejét és munkaerejét. Csaknem minden évben jelent meg tőle egy-egy regény, amelyekkel a hazai történetnek, különösen az erdélyi fejedelmek idejének Jókai mellett legbuzgóbb népszerűsítője volt. Ezekben az években Erdélyben élénk irodalmi életet találunk. Különösen a regényirodalom vett itt szokatlan lendületet az ötvenes évek második felében. Az írók tárgyul majdnem kivétel nélkül a régi magyar életet vették, letűnt korszakoknak egy-egy történelmi epizódját dolgozták fel s ezekben bemutatták a kis Erdély dicső múltját s az olvasóra bizták a tanulság levonását: vájjon el lehet-e erőszakkal tiporni ily múlttal biró nemzetet s van-e a további életre létjogosultsága. így az írók az olvasót nemcsak egy-egy történeti részlettel ismertették meg, hanem egyúttal hitet is igyekeztek csepegtetni annak keblébe egy jobb jövő iránt. A legnépszerűbb történeti regény ebben az időben Erdélyben Halmágyi Sándor Saphirá-ja volt s az ismertebbek közé tartozott Dózsa Dániel Boronkai Margit cimü történeti regénye is. A történelemre vonatkozó irodalom különösen gazdag volt. Mikó Imre gróf, a bőkezű mecénás, mindent elkövetett, hogy Kovács István vállalja 1 Bethlen Miklós. I. kötet. Pest, 1858. 2 Vetélytársak. I—II. kötet. Pest, 1858. 3 Izabella. Pest, 1859. 4 Történeti alakok. Nagybánya, 1860. 5 A bujdosók. Pest, 1862. 6 A kosztolányi hölgyek. Kolozsvár, 1862. 7 Pest, 1861.