Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1926

II. A klasszikus tanulmányok jelentősége a középiskolában. Székfoglaló értekezés. Irta Rab István gimnáziumi tanár

- 20 a fejlődés fázisait, ezeknek egymással való kapcsolatát s általában valamennyi befolyással biró körülményt. De ezt nem tehetjük az eredeti nyelv ismerete nélkül, mert a tudományos kutatásban különösen fontos a nyelv kellő tudása. Hiszen ha egyedül a hittudományt nézzük is, hányszor megesett, hogy az eredeti szöveg talán kissé homályosabb helyeinek helytelen értelmezése hosszú vitáknak, pártoskodásoknak, harcoknak lett előidézője. Kell tehát egy leszögezett, megmásíthatatlan alap, melyre mindig vissza lehet térni s amelyen mindig lehet vitatkozni, hogy a helyes utat megtalálhassuk, vagy saját meggyőződésünket megerősíthessük. Hiába vetik ellen, hogy a félreértések kikerülése végett a tudományos műveket le kell fordíttatni oly egyénekkel, akik az eredeti nyelvet tökéletesen értik. Ezzel nem érünk sokat, mert a theológia, jogés orvostudomány szaktudósai „alig mernék magukat vakon rábizni a íilologus nyelvész munkásságára, aki elvégre is éppen a tudományos kérdés velejére nézve nem szakember",

1 akinek megvan ugyan a nyelvtudása, de az eléje gördülő tárgyi nehézségekkel, mivel azokban nem szaktudós, nem igen tud megbirkózni. Itt is jobb tehát, ha a kutató maga tanulmányoz, nem másoktól kapott, hanem saját Ítélete alapján, vagy ha legalább annyira érti az eredeti nyelvet, hogy a fordítást össze tudja vetni vele. Nem szükség, megengedjük, hogy mindenki tudjon latinul és görögül ezen történeti kutatás sikere érdekében, de minden modern nemzetnek gondoskodnia kell arról, hogy tudományos élete el ne sekélyesedjék, hogy legyenek olyan fiai, akik nemcsak a készen vett ismeretek megértésére, megtartására és továbbadására képesek, hanem arra is, hogy a tudományok egyes ágait annak idején mint önálló kutatók műveljék. Amely nemzet pedig ezt akarja, annak a latin és görög nyelvet tanítani a szükség parancsolja és pedig már a középiskolákban, hogy itt alapot nyervén, az egyetemen vagy annak utána az, aki új eredmények létrehozásán fáradozik, birtokában lehessen a segédeszközöknek, azoknak a kulcsoknak, melyek a „zárt könyveket" kinyithatják. * sfe * Az utilitaristákkal, akik mindent a kézzelfogható „haszon" mérlegének serpenyőjébe szeretnek vetni, végeredményképpen szembeállítjuk a következőket: a logikus gondolkodás és ítélőképesség kiművelését; az irodalmi belátás és izlés alapjainak megvetését; a nemes célokért hevülni tudó, morális jellem fundamentumainak lerakását; a jelennek a múlttal való összekapcsolását s ennek alapján jobb és tudatosabb megértést; végül a tudományok előbbrevitelének könnyebb lehetőségét — mint a klasszikus nyelvek és irodalmak tanulmányozásának eredményeit. Igenis, így mondjuk: eredményeit Mert akik az eredménytelenség miatt panaszkodnak, azok rendesen abból indulnak ki, hogy abból, amit valaha tanultak — ha tanultak — már nem tudnak semmit, mert mindent elfelejtettek. Ez azonban nem lehet döntő az eredményességre nézve, mert ha a grammatikai szabályok tételes ismeretét elfeledtük i L. Kármán Mór: A görög nyelv kérdése. T. E. K. XXIII. 175.