Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1915

II. Izrael Mózes előtti vallásának nyomai. Irta Czeglédy Sándor

— 42 — kultuszi helyet a jahvismussal hozza összeköttetésbe. Még sokkal később is szent kő gyanánt szerepelt I Kir l

ö szerint az u. n. kigyókő, a Zohélet, a Gihon forrásánál, Jeruzsálemtől délre, ahol Adónia áldozatot mutatott be juhokból, ökrökből és egyéb kövér barmokból, meghíva arra egész rokonságát. Alapnélküli, puszta gyanításnak kell tekintenünk, hogy a szent ládában is két szent kődarab (meteorkő) lett volna, amely hypothesis alapján régebben némelyek a fetisismus nyomait akarták feltalálni Izraelben.

3

4 A kultuszi hely kellékei között még a későbbi korban is ott találjuk a maccebát, amelyet nem lehet egyébnek tekintenünk, mint a természetes szent kő mesterséges pótlásának. A maccebáknak a Jahveh-kultuszban való szereplésén legelőször csak a próféták botránkoztak meg s kipusztításukat a Dt eredményezte. A szent kövek mellett igen sokszor emlegetik az ó-szövetség történeti könyvei a szent fákat, amelyek II Sám 5

2

4 kivételével magánosan fordulnak elő, mint egy-egy hozzájuk kötött és bennük lakozó localis numennek a székhelyei. Ilyen szent fa a Hebron közelében álló Mamré terebintje, amely Ábrahámmal van szoros összeköttetésbe hozva (Gen 13

1

8, 14

1

3, 18j). Dogmatikus okból a massorethikus szöveg s ennek alapján a Károli-fordítás ugyan mindenütt többest (= Mamré tölgyese) olvas, de LXX-ban még feltalálható az eredeti olvasási mód, amire úgy látszik Gen 18

4 is céloz. Ide tartozik még a Sikhem közelében állott jós-terebint, amely alatt Gen 35

4 szerint Jákób a családja által Mesopotámiából hozott idegen istenképeket eltemette, a jóstölgy (vagy jelmagyarázók tölgye) Bir 9

3

7. Szent fák találhatók a szentélyek közelében Bir 6

X

1, Sikhemben Gen 12

6, amelyhez Gen 22j_

1

9 is fűződik. De az utóbbi terebint valószínűleg azonos a Jós 24

2

6-ben és Bir 9

6-ben említett alláh-hal s illetve élőn müccábbal. Ábrahám tamariskust ültet Beérsebánál Gen 21

3

3; Béthel közelében áll egy Deboráról elnevezett panasz-tölgy Gen 35

g, ugyancsak egy éláh van felemlítve Béthelnél I Kir 13

1

4. Béthel és Ráma között áll Deborának, a bírónőnek pálmája Bir 4

5, a Gibeánál levő magaslatokon gránátfák és tamariskusok (vagy I Krón 10

1

2 szerint terebintek) állanak, amelyek alatt Sámuel igazságot szolgáltat. Ezek alá temetik el Saulnak és fiainak holttesteit is. A szóban forgó fák szentségét bizonyítja elnevezésük (legtöbb esetben nomen unitatis), az a körülmény, hogy a kivált a Genesisben a pátriárkák mindjárt oltárt építenek melléjük, hogy mint egyikmásik neve mutatja, közelükben hivatásos papok, vagy orákulum-osztogatók laknak, hogy leveleik suttogatásából a nép a bennük lakó numen beszédét vélte kiolvasni s bizonyítja végtére az a körülmény, hogy az ilyen természetű, vagy éppen az említett helyeken álló szent fákat a szir-arab lakosság még most is babonás tiszteletben tartja. Valószínű, hogy ezek közül a szent fák közül többet a beköltöző izraeliták már kultuszi tárgyakként vettek át a részben azonos vallási alapon álló kanaánitáktól s természetesen az ősatyák történeteiben összeköttetésbe hozták azokat a Jahveh-kultusszal; de emmellett még a királyok korában is megfigyelhető az a lappangó népies felfogás, hogy itt egyes numen loci-knak a tisztelete képezte az alapot, amely fölé a Jahveh-