Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1915
II. Izrael Mózes előtti vallásának nyomai. Irta Czeglédy Sándor
- 14 — talanságára nézve, ha ez néha még oly fájdalmasnak látszik is, mindig kellőleg tájékoztassuk az olvasót. Bármily nehéz is felkutatni az izraelita vallás Mózes előtti elemeit s bármily reménytelennek látszik is az a vállalkozás, hogy a rendelkezésünkre álló csekély anyagból összefüggő, történeti képet alkossunk, ezt a kötelességet, ha módszeresen akarunk eljárni, nem háríhatjuk el magunkról. Eltekintve attól, hogy Mózes munkáját és jelentőségét teljesen lehetetlen megállapítani ama vallástörténeti milieu ismerése nélkül, amelyből az ő alakja kiemelkedett, kétségtelen, hogy az ó-szövetségben igen sok helyütt csillan még most is fel egy Mózes előtti vallási fokozat reminiscentiája s a későbbi jahvismus korszakában pedig még sokkal több öntudatlan emléke maradt fenn ama kornak, amikor Izrael fiai Előázsia többi, velük egy kulturális színvonalon álló semitáival egyező, vagy legalább sok tekintetben azonos vallási nézeteket vallottak. E kétségtelen tények előtt szemet hunyni nem lehet. Izrael vallástörténetének megirói közül sokan hivatkoztak arra, kogy az első nagyszabású esemény, amely a történelmiség kétségtelen vonásait hordja magán s amelyben — bár a részletek itt is sok eltérést mutatnak — a Pentateuchus összes forrásai megegyeznek, az, hogy Izrael történelmi vallását az Egyiptomból való menekvéssel kapcsolatban a Lévi törzséből származó Mózes alapította és pedig az által, hogy a politikailag egyesített néptöredékek istenéül a Horeb-Sinai Istenét, Jahveht proclamálta. A vallástörténetnek tehát szerintök mindenesetre joga van a maga kiinduló pontját e vitán felül álló tényből venni s mindazt, ami Mózes korát megelőzi, a történelemelőtti mondák és regék birodalmába utalni. A történelem talaján — mondják — csak Mózes óta állunk s így az előző korszak felkutatására fordított idő és fáradság céltalan. A mózesi vallásalapítás tényével kezdi Izrael vallástörténetét a legújabb időben Smend 2 és Stade 3 is. A Mózes előtti vallási fejlődés ama rajza mögött, mely a Gen-ben áll előttünk — mégha abban annyi ellentétes s a történelmiség kellékeinek megnem felelő vonást találunk is, még ha a történet-kritikai iskola felfogásával későbbi kulturális korszaknak a múltba való visszavetítéséül, vagy astralmythologiai motívumok lecsapódásának tekintjük is azt — az a kétségen felüli valóság áll, hogy Izrael népe emlékezetében határozottan és világosan élt az a tudat, hogy a Mózes előtti vallás a jahvismussal szemben igen lényeges minőségi eltérést mutatott; hogy volt egy korszak, amely vallásilag sokkal primitivebb s fejletlenebb volt a mózesinél. Ez a meggyőződés, mely a Gen történeteinek indirekte alapját képezi, egyenesen is kifejezésre jut az ó-szövetség több helyében. Gen 35 2-ben Jákób Béthelbe költözve azt parancsolja házanépének: „Hányjátok el az idegen isteneket, akik köztetek vannak és tisztítsátok meg magatokat és változtassátok el öltözeteiteket". És családja nemcsak az idegen istenképeket, hanem még a függőket is odaadja Jákóbnak elásás végett. Ezen, kétségtelenül igen régi eredetű helyen tehát még az a finom vallási érzék is felcsillan, hogy a fülbevalók is egy idegen istenség kultu-