Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1915

VII. Főgimnázium

— 95 — mondhatjuk. Sok olyan jelenség merült föl, ami határozottan rombolólag hatott az ifjúság erkölcsi érzületére. Egyeseknek a köz rovására való hirtelen meggazdagodása stb. stb. semmiesetre sem jó példa az ifjúság előtt. Mindent összevéve: a háború az iskola szempontjából nagy csapás. Megnyugtató ránk nézve, hogy mi nem kerestük, ellenfeleink kényszerítették ránk. Előle ki nem térhettünk. Ebből a szempontból pedig a férfias bátorság nevelő iskolája a háború s az iskola is fölhasználhatja a maga céljaira. 7. A tanulók mezőgazdasági munkássága. Tanítványaink szülőinek egyharmada mezőgazdasággal foglalkozik s így érthető, hogy tanítványaink derekasan kivették részüket a háborús évek mezőgazdasági munkásságából. Erre minden alkalommal, de különösen a szünidők előtt figyelmeztette is az igazgató a tanuló-ifjuságot. Az iskola székhelyén csak az ide való növendékek végeztek mezőgazdasági munkát, a vidékiek pedig otthon, szüleiknél. Amenyinyiben szükségesnek mutatkozott, figyelmet érdemlő esetekben szabadságot is adtunk a tanulóknak, hogy szülőiknek a mezőgazdasági teendőkben segédkezzenek. 8. Az iskolai egyesületek háborús tevékenysége. Az intézetünk kebelében fennálló egyesületek, a Tornakör kivételével a háború alatt is folytatták tevékenységüket. Az Ifjúsági Képzőtársulatban háborús tárgyú dolgozatok készültek; a március 15-én tartott hazafias ünnepély jövedelmének egy részét hadi jótékony célra adta a társulat, hadikölcsönre 3300 K-át jegyzett. A Főgimnáziumi Segítő Egyesület a hadbavonultak gyermekeinek segélyezésére különös gondot fordított, hadikölcsönre 5000 K-t jegyzett. A Gyorsírókor hadikölcsönre 600 K-t jegyzett. A Konfirmált Ifjak Egyesülete a hadbavonult tanulók fölvilágosítására összejöveteleket tartott s imádságos könyvekkel és bibliával látta el őket. Az Énekkar a Pápán elhunyt s itt eltemetett katonák temetésére, bármilyen vallásúak voltak is, mindig kivonult s gyászdalokat énekelt. 9. A társadalom, a szülők érdeklődése, az iskolával való érintkezése a háború alatt. A társadalom érdeklődését egészen a háború kötötte le úgy, hogy abból az iskolának igen kevés jutott. Sajnosan tapasztaltuk ezt az adományok, hagyományok elmaradásában. Az iskola sem tehetett meg mindent az érdeklődés ébrentartására, amennyiben a szokásos iskolai ünnepek jórészt elmaradtak; amennyiben meg is tarthattuk azokat, a társadalom részéről csekély érdeklődést tapasztaltunk. A szülők is csak annyiban érdeklődtek az iskola iránt, amennyiben azt gyermekeik sorsa szükségessé tette. Erre szorítkozott az iskolával való érintkezésük is, mert a rossz közlekedési viszonyok miatt jóval ritkább volt a szokottnál s inkább levélileg történt. 10. Mily hatást gyakorolt a háború az ifjúságra? Erre a kérdésre az előbbiekben már megfeleltünk, csak önmagunkat ismételjük, amidőn azt feleljük: nem jót! A lefolyt két esztendő alatt örökös lázban volt az ifjúság, mely nem engedte, hogy komoly, eredményes munkát végezzen. Sok oly jelenséget látott künn az életben, mely erkölcsileg is káros hatással volt rá.