Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1913

II. Jézus kijelentése Istenről. Irta Pongrácz József theol. akad. tanár

- 36 székfoglalóm tárgyául, hogy így korunk ütőerén tartva kezünk, lássuk meg nyitott szemmel, különösen Hogg, madrasi tanár fejtegetéseire támaszkodva, mikről gondolkozik a keresztyénségnek egy most még gyenge, de folyton erősödő iránya.

1 * Az evangéliumok theológiájának egyik legmodernebb összefoglalója, Moffatt, oxfordi tanár írja: „Jézus nem tanít holmi summa theologiae"-t

2 1 Hogg. A. H. egyike a legkiválóbb indiai misszionáriusoknak. Több cikkével felkeltette a theológus világ figyelmét, a Karma and Redemption cimű idézett munkájával pedig a hinduismus egyik legkiválóbb ismerőjéül mutatta be magát. Az edinburghi miszsziói világkonferencia jelentésének 4-ik kötetében is sok értékes megjegyzése található. Legnagyobb érdeklődést azonban Christ's Message of the Kingdom cimű műve keltett, mely Edinburghban 1911-ben jelent meg a karácsonyi könyvpiacon, a hires könyvkiadónál T. & T. Clarknál. Bevezetést hozzá Mackintosh H /?., az edinburghi New College ismert systematica tanára irt, kiemeli benne Hogg legfőbb érdemét, hogy t. i. lényegesen megkönnyebbíti az evangéliumi elbeszélések apocalypticus és csodás, vagyis úgynevezett természetfeletti elemeinek megértését E két életbevágó problémára olyan megoldást igyekszik adni, aminőt egy más könyv sem adott eddig. Valószínű, hogy a könyv külső berendezése — egyéni és közös bibliatanulmányozás céljából napokra és hetekre (öszszesen 15 hétre) van osztva — az oka annak, hogy az úgynevezett tudományos theológia nem igen foglalkozott vele. Hogg rendszeresen tán majd később fogja interpretációját a világ elé tárni. A könyv négy részre oszlik. I. rész. Készített nékik várost: 1. Előtanulmányok. 2. Jehova igazolása. 3. Miért késik ? 4. Nem volna szükség késnie. 5. Az ország, mint jelenvaló. 6. A dicsőség országa. — Jelen tanulmány alapját főleg ez a rész képezi. — II. rész. Idegenek és vándorok: 7. Isten uralkodása 8. Nem e világnak élés és a másvilágnak élés (Unwordliness and other-worldliness, magyarban nincs rá megfelelő szavunk !) 9. A nem e világnak élő élet (The Unwordly Life). 10. A törekvés célja. — III. rész. Isten fiai: 11. Isteni transcendentia. 12. Atyaság és fiúság. 13. Az ország, mint váltság. — IV. Áron vétettek: 14. Váltság sokakért. 15. Elvégeztetett. Hogg könyve anyagának összeállításában Titius monographiáját használta alapul: Die neutestamentliche Lehre von der Seligkeit und ihre Bedeutung für die Gegenwart. Erster Theil: Jesu Lehre vom Reiche Gottes. Freiburg i. B. und Leipzig, 1895, de maga kijelenti előszavában, hogy felfogása homlokegyenest ellenkezik épp a legnagyobb horderejű evangéliumi helyek értelmezésében, amit minden olvasó, ki a két munkát összehasonlítja, teljes mértékben igaznak talál. A világirodalomban szorgos keresés után is, csak két számottevő ismertetést találtam, az egyik Stock Jenőé: Professor Hogg on the Kingdom of God (The Expository Times, 1912. 394—399. 1.); véleménye szerint a terjedelmére nézve kis könyv belső értékét tekintve ,nagy és inspiráló' mű. A másik ismertetést Cairns aberdeeni tanár írta, akivel való beszélgetései terelték Hoggot ebbe az új irányba. Cairns ismertetése az International Review of Missions-ban jelent meg (1912, 154—156. 1.) névtelenül, de az illusztris szerző maga mondta el nekem, hogy az az ő cikke. A német irodalomban nem találtam semmi nyomra, hogy tudomást vettek volna e könyvről, melyről Fraser A. G., a ceyloni Trinity College igazgatója azt mondta, hogy „a legnagyobb theológiai könyv, amelyet ismer" (Christ and Human Need. London, 1912. 157. 1.). Magyarországon többen ismerik a könyvet; egyik barátom azt mondta róla jellemzésül, hogy olvasása közben úgy érezte, mintha egy óriás hatalmas kalapácsával döngetné, de ismertetve még nem volt. Fordítása most készül. 2 I. m. 4. 1.