Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1913

II. Jézus kijelentése Istenről. Irta Pongrácz József theol. akad. tanár

- 33 hez fűztek, egyáltalán nem váltak be és tekintve a modern természettudományos gondolkodás irányát, úgy látszik, a hit és tudás csendesen haladnak egymás mellett, mert újból kiderült, hogy a kettő egymásnak nem ellentéte, hogy a tudomány nem tud bizonyságot tenni a Jézusban közölt kijelentésről; de viszont azt megcáfolni se tudja.

1 A XX. század feladata éppen az, hogy ezt a dogmatikai formulákból feltámasztott Jézust megismerje, mert hiába hangoztatják a különböző theológiai irányzatok, hogy mily fontos visszamenni a történeti Jézushoz, hiába szedik szét mondásait, kutatják kora viszonyait, a milieut melyben fellépett, a tény az, hogy sem az Egyház, sem az Egyház felfogásától eltérő theológiai irányzatok nem ismerik még eléggé Jézus személyiségét.

2 Korunkban Jézus személye előtérben áll; ha a XIX. században sok „

Leben Jesu"-t irtak, a XX.-ban még többet fognak irni. De oly ellentétesek a Róla vallott nézetek — főleg a tudományos theológiában —, oly zavartan és határozatlanul hangzanak éppen élete legfontosabb eseményeiről, jelleme leglényegesebb vonásairól az Ítéletek, hogy az a megállapítás teljesen fedi az igazságot. Hogy ez így van, annak oka egyrészt abban keresendő, hogy némely kutató megfeledkezik arról, amit János evangéliumában mond Jézus az Ö megismeréséről: Aki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem, aki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak (14

2

1). Igaza van Moffatnak: „Mielőtt megbízhatóan fejtegethetnők az evangéliumokat, előbb osztanunk kell a mögöttük és felettük álló nagy személyiséggel szemben elfoglalt álláspontjukat".

3 Nemcsak hogy Jézust, de egyetlen más személyiséget sem ismer1 Dr. Horváth ].: A természettudományok és a modern természetfilozófiai irányzatok. Diákvilág IV. évf. okt. nov. — Igaza van Lodge: The Substance of Faith című müve jelmondatának : Glóriám quaesivit scientiarum, invenit Dei. (London, 1907. V. 1.) 2 Igen elterjedt, pompás kis összefoglalása jézus tanításának Robertson, James: Our Lord's Teaching, Edinburgh, 1905. Ennek előszavában, mely 1895 kelt, ezt mondja a szerző: „Pál theológiája oly hatalmasan befolyásolta a reformátorokat, oly nagy munkát végzett általuk és így annyira alakítja a mi vallásos hitünket is, hogy az evangéliumok olvasása közben önkéntelenül is az a szokásunk, hogy amit bennök találtunk, a nagy apostolnak köszönhető tanrendszer szerint rakjuk össze egésszé. Gyakorlatban az apostol theológiája volt az első, a Mesteré csak második. Jézus tanítása nagyon elrejtett volt Pálé mögött". Egy másik, ugyancsak 1895-ben megjelent munka szerzője így ír: „Nem számithatok nagyszámú olvasóra, mert az Egyház abban a szomorú csalódásban él, hogy ismeri Jézus tanítását. Valószínű, ha könyvemnek ezt az igaz, de feltűnést keltő cimet adnám : „A theológia forradalma", az Egyház figyelembe venné. Másfelől a világ emberei keveset érdeklődnek Jézus tanítása iránt, mert nem láttak különbséget közte és az Egyház tanítása között. „Halld az Egyházat" volt évszázadok kiáltása. így cselekedtek. „Halld Őt" ez, szeretem beszélni, ennek a könyvnek kiáltása." Horton R. F.: The Teaching of Jesus. London, 1895. VIII. 1. 3 The Theology of te Gospels. Edinburgh, 1912. 10. 1. 3